18.rész

Itt a várva várt 18 rész! remélem megérte a várakozást!

A nap amikor ráébredtem...

Este. Nyugalom van. Nincs semmi zaj. Csak az ablakra cseppenő eső kopogását lehetett hallani. Csak csend továbbra is. De Minhyuk fejében hangosan zajlottak a dolgok. Egész nap azon gondolkodott, mi történt előző este. Úgy gondolta, majd csak kitisztulnak a dolgok és mivel tudta, hogy Réka biztonságban van, egész nap a stúdióban, ezért most volt ideje, aggódás helyett gondolkodni. Szóval kihasználta az időt. Lent ült tehát a nappaliban és nézte az órát mikor lesz már fél tíz, amikor Réka végez a munkahelyen és neki Minhyuknak érte kell mennie. Legalább most ebben a percben, úgy gondolta, hogy csak ő tudja megvédeni, hiszen csak ő tud mindenről. De akkor, valaki berontott az ajtón. Jeremy volt az:

-Elvesztettem.-jött be kétségbeesetten, sírás közben. A zuhogó eső miatt elvolt ázva teljesen.

-Mi?!-pattant fel gyorsan a helyéről Minhyuk, aki majd szívinfarktust kapott a hírtől.

-Réka…nem találom sehol!! Otthon sincsen!!!

-Mit csináltál!-fogta meg Minhyuk Jeremy pólóját. És ekkor Jeremy elmesélte gyorsan az egészet, de kétségbeesett hangal:

-Ma reggel, amikor találkoztunk. Nem volt valami jól. Láttam, hogy egész nap csak szenved. De amikor oda akartam menni vele beszélni, akkor csak haragudva beszélt hozzám:

"-Nem érted, hagy békén!!-mondta Réka

-Csak tudni szeretném, hogy jól van-e a feleségem. Mert tudod átgondoltam, ami tegnap történt és rájöttem, hogy biztos csak sokat ittál vagy nem voltál jó passzban azért mondtad ezeket.-mosolygott Jeremy. Réka nem akarta megbántani Jeremy-t, ezért boldognak tetette magát és úgy tett, mintha minden amit most Jeremy mondott, igaz lett volna.Véletlenül tegnap elmondta a titkát és nem akarta kényelmetlenül érezni magát mindig Jeremy előtt.

-Akkor eljössz velem sétálni? -kérdezte boldogan Jeremy. Még csak 8 óra volt, de Réka most az egyszer, hogy a barátságuk megmaradjon, el ment vele.

-Hát tudod lehet, hogy nem kéne mennem, mert aggódik majd értem……-tartott egy kis szünetet és folytatta -…az edző úr. De, megyek, mert tegnap olyan gonosz voltam.

Kimentek tehát a parkba. Furcsán sötét volt, csak mert ugye nyár volt és nyáron nyolckor általában nem szokott még sötét lenni. De el volt borulva.

-Tudod Go Mi Nam….Hyungal jár!!-mondta szomorúan.

-Ő meg kicsoda?-kérdezte Réka.

-Hát…emlékszel még..ő ült velem a buszon. De már jobban vagyok, mert téged sokkal jobban szeretlek mint őt!-mondta komolyan és elmosolyodva egy kicsit elpirulva is.

-Azt szeretném kérdezni, hogy nem-e akarsz velem járni!

-Nem.-állt meg Réka és mondta lehajtott fejel.

-De miért nem?!-kérdezte Jeremy számonkérően, mintha a tulajdonáról beszélne. Fura, de Jeremy el kezdett mérgesen hangosan  beszélni:

-Most akkor mi van?! Az előbb még beleegyezően mondtad, hogy szeretsz..most meg…mi bajod van!!! Ha szeretsz, akkor legyél a barátnőm!

Nem akart rosszban lenni Jeremyvel Réka és így elgondolkodva Go Mi Namra sem akart hasonlítani, de ebből már elege volt. Jeremy úgy kezelte, mintha a tulajdona lenne, ezért felháborodva, meggondolatlanul el kezdtek folyni a szavak a szájából: 

-Ki vagy nekem?! Valóban tudni akarod??! Nekem csak egy ember vagy. Nem is barát, aki egyfolytában csak idegesít.-persze nem gondolta komolyan. Jeremy arckifejezése egyre szomorúbb lett, de Réka észre se véve, hogy tönkre teheti barátságukat folytatta:

-Csak ez vagy nekem!!! Én Minhyukot szeretem…ő egy goromba fafejű ember velem, tudom. De ő legalább nem egy tárgynak tart engem hanem normális embernek!! Nem szeret engem de legalább emberszámba vesz és annak megfelelően eléggé tisztel. Egy barát nem olyan aki rá eröltet dolgokat a másikra...Nem tudod felfogni, hogy a a dolgok nem így alakulnak akkor is és soha sem, tetszenél nekem. Ha elölről kezdődne minden, ha nem emlékeznék semmire, még akkor sem lenne semmi esélyed. Mert annyira….mert annyira. Mindegy, én soha nem tudnálak szeretni! –de nem folytatta tovább mert már sírt Jeremy. Lehajtott fejel mondta:

-Akkor menj…nem akarlak soha többé látni. Ha látlak, akkor is figyelmen kívül foglak hagyni, ne aggódj, mert tudod, tudom hogy egy olyan lány mint te, soha nem tudna szeretni egy olyan szerencsétlenül bolond embert, mint én!!-Réka csak állt ott mérgesen még mindig nem felfogva, hogy miket mondott Jeremynek az előbb.

-Nem hallod? Menj!!-mondta Rékának Jeremy. Erre Réka elfutott. Sírva futott. De had mesélje csak tovább Jeremy:"

-Elment és mire feleszméltem hogy elment egyedül a sötétben, addigra már nem láttam merre volt. Mondta kétségbeesetten Jeremy. Ekkor Minhyuk a fejében elgondolkodott, hogy ő sosem gondolkodott ilyenen. Mindig otthagyta Rékát mindenhol egyedül, nem vigyázott eléggé rá. Lehet, hogy Jeremy érdemelné meg jobban, hogy Réka a barátnője legyen.

-Tehát utána futottál?-kérdezte Minhyuk kétségbeesettem. 

-Idejöttem mert tudom, hogy te tetszel neki. Csak te tudhatod, hogy hol van gondoltam...-mondta beletörődve a tényekbe.-Nem futottam utána..

-Nézted már otthon?

-Igen. Nem volt otthon és igazából Junyeon mondat, hogy szóljak neked is. Ő meg már a lányokkal elindult keresni.

-Miért nekem szólsz utoljára!?-mondta mérgesen Minhyuk és kifutott az esőbe. Aztán elment egyedül keresni a városba. Elment minden helyre, ahol valaha csak együtt voltak és ahol nem is. már csak egy helyet hagyott, ahol egyszer voltak együtt. Hajnalodott, de a nap még nem kelt fel. Kifutott a tengerpartra. Elgondolkodott ott, megállva:

„Mostantól mindig így lesz. oké? Csokiért kihozlak ide. Csokiért napfelkelte!! oké?”

„Hova mész Minhyuk?! Azt mondtad, mindig kijössz velem megnézni a napfelkeltét, ha adok csokit. Nem?!”

„Nekem más tetszik…nekem ez a disznó tetszik, itt!!”

Ezek a mondatok égtek a szívében és a megbánás, hogy miért nem figyelt oda jobban. És ahogy tegnap mondta este, valóban rájött most, hogy tetszik neki Réka. De ebben a percben valaki megütögette a vállát:

-Szia, Minhyuk!-mondta egy kedves hang. Mire Minhyuk nagyon boldog lett, megfordult és megölelte a lányt, aki mögötte állt. Azt hitte Réka az, de nem, csak egy rajongó volt, aki felismerte. Ebben a percbe Minhyuk elpirult és mivel a rajongó egy aláírást kért, azt megadta neki. Aztán tovább ment keresni és végül bement az Entibe, mert felhívta az igazgató.

-Uraim, mit tudnak a tegnap este történtekről?-kérdezte az igazgató az irodában nyugodtan Junyeontól, Jeremytől és Minhyuktól.Erre Junyeon gyorsan válaszolt:

-Uram. Eltünt Réka!-mondta szomorúan.

-Azt már tudom..csak azt nem, hogy miért nem értesített engem, vagy a rendőrséget valamelyikük előbb. Maguk felfogták mekkora baj lehet ebből. Nem csak a kisasszony éltéről beszélek, hanem ha megkerül, akkor is három nap múlva lesz a verseny. Kerítsék elő vagy a lánynak lőttek az álmai terén!!

-Igen uram!!-mondta Minhyuk.-Akkor, hívom a rendőrséget!

-Azt nem kell, én már riasztottam őket és minden egységet most, csak rá állítottam. Valamiért szimpatikus nekem ez a kis lány. De úgy látom mint mi egypáran, maguk is így vannak ezzel. Ne is tagadják, én is voltam fiatal!

-Igen uram…ez így van.-mondta Jeremy.

-Szóval kérem magukat is. Keressék minden erejükkel. Csak az igaz barátok képesek megérezni vajon hol lehet. Kerítsék meg tehát szegény lányt!-mondta szimpatikusan az igazgató. Aztán mindenki kiment az irodából és egész nap keresték Rékát.

E-közben:

-Kislányom muszáj kijönnöd a szobából!!

-Nem megyek ki!! Alulmaradok!!-mondta Yunyu.

-Nem maradsz…hogy is hívják Rieka?! Eltűnt. Úgy tűnik csak te maradtál a versenyben.-mondta Yunyu anyukája, elvagyok telve magamtól hanggal. Erre Yunyu kirontott a szobából.

-Mit csináltatok?!-kérdezte mérgesen.

-Ugyan kislányom, semmit!-ekkor Yunyu mérgesen felfutott az emeletre az apja irodájába. Emlékszem meséltem neked, arról a lányról.

-Igen kincsem és tudom megígértem, hogy nem csinálok semmit. De csak a kedvedért még sem tudtam megállni. Meglepetés!-mondta az ember teljesen komolyan és gonoszul.

-Mit tettél vele!!

-Nem ezt akartad, kiiktatni a hibás elemeket. Megkönnyíteni az így is biztos győzelmedet!

-Hol van?!!! Az egész ügynökség  és a rendőrök is őt keresik.

-Meghalt!-mondat komolyan monoton hangon.

-Te, te...nem is ember vagy!!-mondta mérgesen Yunyu.-Tényleg megöletted?! Ez neked a példamutatás. Gyilkos az apám!!!

-Valahogy úgy, de legalább is biztos már nem sokáig fogja bírni. De te hogy merészelsz ilyen hangnemben beszélni velem?!-Yunyu nagyon bedühödött és ki akart rontani a szobából, de akkor még utána mondta neki az apja.-Előre figyelmeztettem, hogy adja fel. Jobb lenne nem belekeveredned, csak hagyni hogy apu tegye a dolgát.

Yunyu sietett, bement a szobába és gyorsan gondolkozás nélkül felhívta Minhyukot.

-Gyere el hozzám kérlek!

Mikor Minhyuk odaért, csak berontott Yunyu szobájába és megkérdezte:

-Miért hívtál? Én nem csak egy kis féreg vagyok?

-Nem ezért!! Tudom hogy hol van Réka..vagyis pontosan nem.

-Mit tudsz te?! Mit tetettél vele!!-kérdezte mérgesen közelebb menve Yunyuhoz.

-Nem..úgy érem, én nem akartam, hogy ez legyen…bocsássatok meg. Csak annyit tudok, hogy az apám ráuszította az embereit és szerintem jobban teszitek, ha abbahagyjátok az örökké eredmény nélkül maradó keresést-mondta Yunyu megbánóan.

-Hol van?-tudom, hogy tudod!!

-Nem…sajnálom,inkább feladnám az egészet, hogy elő tudjam őt keríteni vagy rendbe hozni.

-Tudod te egy nagyon szívtelen ember vagy ezért nem szeretnek mások, már nem is értem, hogy nekem miért tetszettél, de most rájöttem, hogy soha nem is tetszettél!!-Ekkor Yunyu elkezdett sírni Minhyuk pedig kiment mérgesen a házból. 

 -De ha keresitek legyetek hatékonyak. Nézzétek régi raktárépületekben...-mondta még Yunyu Minhyuknak.

Min amíg a kocsiban ült elgondolkodott:

-soha nem látjuk többé? Mi lesz, ha nem látjuk többé?-gondolta magában kétségbeesetten.

-De én akkor sem adom fel!!

Min kétségbeesetten fésülte végig az egész várost,  de nem adta fel. Mikor már Jeremy is hazament és mikor már Junyeon is azt mondta neki, hogy muszáj pihenni, ő még akkor is kereste, Mert magát tartotta felelősnek a történtekért.:

-Miért nem szóltam Jong Hwanak, amikor még lehetett volna.-gondolta magában. De haza nem akart menni,  inkább leparkolt azon a helyen, ahol a múltkor annyira összevesztek Rékával, de nem akart elaludni, pedig már tegnap este sem aludt semmit. De végül is a hajnali órákra akaratlanul is elaludt. (Egyem meg szegényt :3 köszönöm Minhyuk ezt sohasem felejtem el neked!!)