Előzetes.

huh tudom hogy azt mondtam, hogy nem fogok egy darabig foglalkozni az új bejegyzésekkel de nem tudtam megállni, mert találtam egy animáció szerkeztő oldalt (a goanimate.com-ot) és megszerkesztettem a történetem, kissé gagyi előzeteseét.(mert 5 karaktert használhattam, 2 fiú és 3 lány) Azért ez is valami és fél napomba telt, ez az alig két perces animáció összehozása. Mindegy tetszik? Légyszíves véleményezzetek, mindenki akik olvastok! Tudni szeretném hányan vagytok. (mondjuk ez után is valószinüleg nem fog mindenki írni, aki tényleg olvas, mert fél vagy csak, mert lusta...nyugi én is az vagyok!!^^) Az a lényeg, hogy nagyon örülök, ha megjegyzést kapok. Különösen megköszönném Dudás Tamarának aki mindig ír megjegyzést. Annyira örülök nekik! köszönöm :))

Előzetes:

 (Katt ide)

Ez az első animáció amit összehoztam...valahogyan. >.< De nagyon élveztem tudom hogy nem lett profi de nekem elmegy!:))

Zene: Avicii- Wake me up.
szerkesztő oldal: www.goanimate.com

17.rész

 Én, a te szemszögedből!~

Reggel volt a madarak csicsergése vízhangzott a szobában. Réka és Junyeon még aludtak pedig már tíz óra lehetett. Aztán lassacskán Junyeon kinyitotta a szemét és nagyot mosolygott. Nyújtózkodott egyet az ágyban ülve, aztán elkezdte suttogni:

-Réééékkaaa…kelj fel. Reggel van!!-de Réka csak aludt tovább. Erre Junyeon nevetett egyet és elkezdte csikizni Rékát elég aljasul, ilyenkor hajnalok hajnalán…ez a gyerek!!!

-Nem akarok méééég felkelni….-szuszogta Réka nagy csiklandozás közepedte, ami kínozta. De Junyeon addig folytatta, amedig végre ki nem nyitotta a szemét és ő is fel nem ült az ágyban.

-De gonosz vagy.-mondta Réka még mindig álmosan.

-Jó lvan, naaaa….mondja az, aki egész este szuszogott, háromszor lelökött az agyról…az ÉN ágyamról és aki lehúzta rólam a takarót!!!!-mondta Junyeon elszántan.

-Naaaa. Jól van, akkor átmegyek a szembe szomszédokhoz…főőőőnök!!!!-mondta Réka boldogan.

-Miéééérrrtttttt?-kérdezte Junyeon huncutul.-Talán Jeremyvel akarsz találkozni?

-Mi!? Nem!-mondta Réka hirtelen dühösen és meglepődve.-Honnan veszed ezt!!!???

-Hát csak mert...tetszik neked!-mondta Junyeon még nagyobb mosollyal.

-JÉZUSOM…..te azt hiszed?! Ugye nem mondtad senkinek, sem Jeremynek…mert ez NEM IGAZ!!!!-mondta Réka kétségbeesetten.

-Hááááááttt…-mondta Junyeon kisfiúsan.-A többiek tudták…mindenki tőled hallotta, de Jeremy nem.

-Hála istennek, akkor jó.-mondta hírtelen megnyugodva Réka. Talán túl hamar is, mert Junyeon folytatta.:

-Aztán tegnap este, mikor én tudod elég sokat ittam….-mosolygott félénken.-Véletlenül kicsúszott a számon.

-Hogy mi!?-vágta fejen Réka Junyeont, aki már kiterült az ágyon és védte magát:

-Mondom hogy sokat ittam. Nem tehetek róla! Nem bírom az alkoholt és tegnap elszóltam magam reggel, hogy mi van, de nem az egész igazságot mondtam neki. Aztán Jeremy este elvitt bulizni, persze hogy leitasson és aztán én mint ártatlan naiv kisfiú, az egészet elmondtam neki. Azt hiszem bejött az ötlete. Ördögibb és okosabb, mint amilyennek látszik és ráadásul miután elmondtam, ott hagyott engem  a clubban és ő meg elrohant, mint egy őrült azt kiabálva: "mennem kell tervezni az esküvőt!!", aztán nevetett egy ördögi kacajjal és mindenkit felborított, amikor elrohant.

-Ez nem lehet igaz?!-mondta Réka ledermedt fejjel.

-Ja….még haza sem kísért és még a kajámat is ellopta, amikor elfutott. Gonosz!!!!

-Nem, én nem erre gondoltam!!! Te vagy a hülye!!-mondta Réka mérgesen tovább.

-Ez nem lehet igaz, már megint én …pedig nem is az én hibám.-mondta Junyeon keservesen, mert ledőlt az ágyról, akkorát kólintott a fejére Réka. Közben Réka kirohant a szobából gyorsan a telefonjához futott, hogy megnézze Minhyuk megkapta-e az üzijét és esetleg visszaírt-e..ha érted mire gondolok!! De eszébe jutott, hogy mi történt vele este, hát hogy is mehetett ki a fejéből. Hirtelen kirázta a hideg és igazából nem volt egyedül a házban, de teljesen úgy érezte, magára maradt. Most mit tegyen! Ezt nem tudta eldönteni. Vajon adja fel az egészet, hogy ne essen bántódása, azaz hogy, szerepeljen olyan bénán, hogy biztos ne vegyék fel vagy küzdjön tovább, járjon be az edzésekre és legyen olyan jó, hogy letörölje a vigyort Yunyu és az emberei fejéről. Vajon annyira fél tőle Yunyu, hogy most ráuszítja az embereit? Vajon meddig fog elmenni ezzel? De végül úgy döntött, hogy valakitől segítséget kér.

-Kicsoda Yunyu?-kérdezte Réka Herotól.

-Yunyu? Hát azt hittem, ismered!-monta Hero csodálkozva.

-Nem azért, hanem hogy miért van olyan nagy befolyása…úgy értem nekem ezt Junyeon mondta….

-Ja…-vakargatta a fejét Jong hwa és aztán végre rátért.-Vigyázz vele.

-Miért? Ki ő?

-Ő a szórakoztatóipari elnök lánya…

-Ezek szerint ő ez entertainment fejese?

-Nem…az nem. Az az igazgató Shin seok joon,. de ahogy Junyeon mondta, nagy a befolyása, ugyanis az jóban van az összes bírával. Szerencsére a mi kedves igazgató urunkat, ez hidegen hagyja, mert akkor is majd az ő pontszáma lesz a meghatározó, nem pedig a különböző helyekrő összevállogatott zsűrinek. De akkor is, neki kapcsolata van a maffiával.(uhuhuuh )És ha nagyon úgy érzi, hogy a kislánya útjában vagy, vagy a kislánya nagyon utál, akkor rád küldhetik a maffiát.

-ohh…értem.

-De…szerencsére ez nem történt meg, mert hidd el ha megtörténne, akkor neked el kéne menekülnöd, ezt az egészet feladni, mert nagyon erős kézzel tartanának és én a te Hősödd bármennyire is szeretném, nem tudnálak megmenteni, mert én túl kevés vagyok hozzá mérve.-mondta

szomorúan.-De ha valami lenne azonnal szólj!! Érted, mert akkor én rögtön elutazok veled a magángépemmel úgy, hogy a maffia ne tudja hol vagy, mert bárhol lennél rögtön megtalálna.

Ebben a percben Réka véglegesen döntött a fejében mit tegyen. Megcsinálja csak azért is, keményen dolgozik. Mert őt nem lehet csak úgy eltávolítani, mint egy rossz szemet az entertainmentből. Azt gondolta ebben a percben, hogy ő ennél sokkal erősebb és ha kell, akkor megküzd a gonosz emberekkel is, de nem fogja feladni, mint egy gyenge lelkű ember, aki menekülni akar! Tehát megköszönte Heronak, hogy elmondta és megígérte neki mindazt, amit Hero megígértetett vele. Rögtön hazudott, hiszen a „maffia”, már rég a nyakán volt egy kicsit félt, de ha ezt most elmondta volna Heronak, akkor ő Réka érdekében ugyan, de hátráltatta volna. Ezt Réka nagyra becsülte, hogy így törődött vele, de most mégsem mondhatta el. Itt egy titok, amit senkivel nem tudott megosztani, bármennyire is nyomta a szívét.

-Mit csinálsz?-kérdezte Jong Hwa.

-Semmit...csak írok egy SMS.t a drágaságos dobsodnak.

-Miért, fent van az emeleten. Fetreng az ágyban és legalább ma már 10 házhoz szállítást kért a kedvenc étterméből. Szomorú valamiért. Mindig ezt csinálja ha szomorú, betöm egy csomó kaját az ágyban fetrengés közben….és teledobálja a szobát zsepivel.-nevetett Jong hwa.

-Ja. Azért írok inkább neki. Nehogy azt higgye, én hoztam az újabb szállítmányt az étterméből.-nevetett Réka is.-Itt  maradhatok nálad.

-Miért? Persze, de tudod Jeremy ha megtudja féltékeny lesz. Látod szemben, az az ő szobája.

-Mi ne már hogy te is…-mondta Réka, de aztán nem mondott többet. Hero felment az emeletre, azt mondta hogy próbálnia kell, de azért megengedte, hogy ott maradjon Réka. Réka pedig írt néhány sms-t Minhyuk-nak.(idézet következik csak erős idegzetűeknek)

„Szia! Nem tudom megkaptad-e az előző sms-emet, de tegnap épségben hazaértem. Csak ennyi. Szia”

„Hallllii…én vagyok az, Réka. Nem akarsz ma valahová eljönni velem mint tegnap, olyan jó volt!!!”

„Helló, még mindig én. Csak azt akarom mondani hiába durcázol odafönnt..nem lesz jobb…szóval csináltam egy kis kaját. Itt vagyok lent a nappaliban. Gyere le!!!!!!!”

„Én vagyok…Jeremy megette a kajádat, mert nem jöttél .”

„Seeeegíííts Jeremy nem hagy békén…esküvői magazinokat nézet velem. Már háromszor fejen vágtam, de nem ájult el. Gyááááá”

„Kééépzeld, azért mert nem segítettél Jeremy kiválasztotta a menyasszonyi ruhámat és aztán lehívta Jong Hwat, aki csak nevetett.”

"Mindegy, azért remélem megkaptad az előző üzeneteket, csak mert már 5 susy-s, 6 pizzás és 7 svédasztalos kiszállítás vonult el a nappaliban és mindenki épségben kaja nélkül érkezett vissza, miután felvitte ..gondolom, neked a kaját. Bár elég rémült fejük volt”

„Hhhaaaahóóóó….ma este nem akarsz velem eljönni, csak mert megígérted hogy napfelkeltét nézünk…..kettesben*-*”

Fent ült az ágyba Minhyuk, aki csak sajnálkozó fejjel olvasta az üziket, de nem válaszolt vissza neki.

-Miiiééértt!!!!?-kiabálta-Miért olyan idegesítő ez a lány?! Ez már a századik sms-e volt.-és ezzel visszadőlt az ágyba és durcáskodott tovább.

Hero:

-Elment már Réka?-kérdezte Hero Jo-tól aki az imént jött át hozzájuk.

-Igen, ahogy láttam a Malac éppen még a munka előtt elvitte moziba…vagyis szinte elhurcolta!-nevetett Jo-Azért egy kicsit idegesítő. Bár lassan kezdem megszokni.

-Oké…tudod Rékának négy nap múlva születés napja lesz.-mondta Hero.-Szóval meg kéne lepni valamivel. Szerintem rendezzünk neki, egy meglepi bulit!

-Jó. Ez nagyon jó ötlet!-mondta vigyorogva Seung jo.

-De nem ez a fő meglepetés, hanem az, hogy elő kéne neki adnunk egy dalt!-mondta még boldogabban érzékeltetve, hogy ő a zseni, amiért ezt kitalálta.

-Akkor kezdjük el! -a fiuk belekezdtek a dalba amit szívből írtak. Elősször a zenét, aztán a szöveget találták ki. Nagyon kedvesek voltak, hiszen kinek vannak olyan barátai, akik a meglepetés bulin túl, még egy saját dalt is írnak neki.

-Srááácok, elkisértem Rékát a mozi után a munkába!! Látnotok kellett volna, hogy milyen aranyos volt….még mindig azt hiszi, hogy nem tudom, hogy tetszek neki. Végigszínlelte az egészet azzal, hogy hagyjam békén, mert nem tetszek neki. Azt hiszi nem jövök rá!-hadarta végig Jeremy, amikor beérkezett a próbáló szobába.

-Aha.-mondta Hero.

-Héééé…srácok ti mit csináltok itt. Lesz egy duettetek?-kérdezte Jeremy.

-Valami olyasmi, Rékának négy nap múlva lesz a szülinapja és mi írtunk neki egy dalt.-mondta Hero.

-Mi…és engem kihagytatok?!-kérdezte Jeremy megsértődötten.-Pedig ő az én bar..-de belevágott a szavába Jong Hwa.:

-Nem lesz a barátnőd….miért hiszed annyira, hogy TE tetszel neki. Mi van, ha valaki más!!!!!-pirult el Hero.

-Hát mert, Junyeon mondta, amikor tegnap ivott…azt mondta, hogy a saját fülével hallotta.

-Ugyan, te hiszel egy részegnek!!!?-mondta komolyan és mérgesen.-Ez valószínüleg csak egy pletyka, fogd már fel! Tudom hogy ez neked nehezen megy, de most az egyszer.-JongHwa életében először beszélt így Hong Ki-val sőt ő az első, akivel így beszélt. Rögtön meg is bánta, hiszen ő egy nyugodt, békés és a boldogságot akaró ember csak egyszerűen már őt is idegesítette ez az egész.

-Akkor is…na!-mondta Jeremy szomorúan.-Majd ma megkérdezem. Hívjatok meg mindenkit ma a Cherrybe este! Bulizzunk együtt egyet.-mondta ezt olyan komolyan, mintha kicserélték volna. Aztán kiment a szobából és elindult az entertainmenthez. Amikorra odaért letörölte a fejéről a komolyságot, újra vidámra váltva. Felment az edzőteremhez, ahol mindig edzettek Rékáék és bement. Pont most fejeződött be az edzés és nagyon kimerültnek tűnt Réka a következő edzés 1 óra múlva, azaz az uzsonna szünet után kezdődik. Yunyu is bent volt, de ahelyett, hogy evett volna, elment inkább egy külön terembe és edzett. Egyébként elég kitartóan edzik, ezért megérdemelte volna hogy ő nyerje meg a versenyt. Kint a folyosón követte őt az edző és átmentek egy másik terembe edzeni.

-Tudja én nagyon szeretem és tisztelem magát Yunyu kisasszony, de így csak kimeríti magát. Muszáj néha pihennie!!

-Ugyan, akkor olyan lennék min Réka…béna.

-Nem! Kérem ne mondja ezt. De én tudom, hogy már maga is rájött, hogy sokkal nehezebb önnek felvenni a versenyt egy született tehetséggel szemben,(lolololl) akinek minden elsőre megy. És ezzel nem Réka kisasszonyt akarom fényezni. De érzem, hogy legbelül ezt maga is tudja és azt hiszi, ha minden áldott nap kimerültségig hajt, akkor jobb lesz. De nem….

-Pofa be…..uram-mondta Yunyu dühösen.

-Nem kisasszony….tudja, lehet hogy úgy könnyebb lenne, ha elsőnek a szívét edzené meg. Talán akkor lehetne olyan jó, mint Réka kisasszony. De ez csak edzői tanácsom.-lassan elvonult még egyszer visszanézve Yunyu szemébe. Yunyu lassan összeesett és sírni kezdett, de megcsörrent a telfonja:

-Mi a baj kislányom.-kérdezte az apja.

-Nekem semmi. Csak azt akarom mondani, hogy ne küld rá az ellenségemre az embereidet. Nem tudom hogy már megtetted-e, de legutóbb is ezt csináltad. Csak most hagyd békén…jó! Életemben először had nyerjek a saját erőmből.

-Hát persze kislányom én sosem bántanék senkit, te is tudod és tudom,  hogy anélkül is te nyersz.

-Az nem olyan biztos! De akkor is, ne tedd azt, amit legutóbb!!

-Hogy érted ezt?

-Úgy érem, hogy ma is nagyon jól szerepelt, az edző is, a menedzsere is és mindenki más is nagyon szereti, mert kedves és ráadásul tehetséges is….túlságosan.

-Tehát nem adta fel veled szemben?

-Ugyan mért adta volna….erős a szíve, tudja hogy nem adhatja fel, hiába csúfolom. Hiába mondom neki, hogy nincs esélye, mert lusta.

-Igazán? Na, apunak most fontos dolga van, mennem kell!

E-közbe:
 a teremben pihent Réka és nem is, mert Jeremy nem hagyta megint békén.

-Réka..csináljunk képet!.mondta nevetve.

-Oké, miért ne. Csak ne mond, hogy a feleséged vagyok.-mondta mosolyogva Réka.

-Ó el is felejtettem! Asszony….nem akarsz eljönni velem ma a cherrybe?-kérdezte nevetve, aztán hozzá tette:-csak vicceltem az asszonnyal.

-Háttt….nem is tudom. Az egy szórakozóhely, igaz?

-Igen, de jön Hero, jo…mindenki. Úgy értem Ftisland, Cnblue…

-Ó..igen? Tényleg jön mindenki!!!?-kérdezte Réka kíváncsian, ekkor  persze értjük kire gondolt a mindenkinél!

-Persze. Na akkor jössz?

-Hát, igen.

-Na leírtam neked erre a lapra, hogy hova kell menned, de szerintem öltöz egy kicsit olyan bulisabba, mármint ne gatyába gyere. Ja, és hívtam a lányokat is. Gyere este tízre. Bent leszünk, mert kibéreltem a helyet.

-Oké. Akkor ott leszek.

Már este nyolc óra volt, amikor vége lett az edzéseknek. Persze pont ma nem jött be dolgozni Junyeon, ezért Rékának egyedül kellett elmennie a Cherrybe, ahol igazából azelőtt még soha nem is volt. Szóval nem tudta merre van. Még két óra volt amire mennie kellet és mivel egyedül volt nem tudott mit csinálni…gonosz Junyeon. Ezért lassan elindul, de az az utca nagyjából egy óraára lehetett onnan, szóval ha odaér, akkor is lesz sok ideje egyedül unatkozni. Persze pont ilyenkor nincs itt senki, általában így van ez. Szürkület volt odakint és kezdett egyre jobban besötétedni. Réka jó lassan ballagott szerencsére még az entertainmentben át tudott öltözni, mert pont vitt be egy szép váltóruhát és egy magassarkút. Közben felhívta Junyeont, akinek elmondta, hogy elindul a Cherrybe és már nem messze van, szóval ha tud, akkor jöjjön már ő és a lányok hamarabb. És persze Junyeon, mint jó barát mondta, hogy akkor hamarabbra menne, Réka kedvéért. Réka végre odaért az utcába, amit Jeremy felírt neki. Huh ez legalább 60 háztömbnyire volt az entitől, de odaért fél tízre. De az az utca egy sötét sikátor szerű utca volt. De Réka végül is bement az egyetlen ajtón ami abban az utcában volt és egy házba vezetett.

-Na szuper Jeremy elírta…még a saját nyelvén sem tud helyesen leírni semmit.-gondolta magában Réka, aztán megfordult és indult volna kifele az utcából, de ott állt mögötte három nagy fickó.

-Ugye megállapodtunk.-mondta az egyik halkan Réka fülébe súgva.

-Mit…mit tettem?-kérdezte Réka rémülten és közben valami menekülő utat keresett.

-Szívecském…nem tartjuk be az igéretünket?! A bácsik most nagyon mérgesek rád!-mondta gúnyosan az egyik. Erre Réka el akart futni, de nem tudott mert elkapták a karját. Ketten lefogták a harmadik férfi pedig elkezdte pofozgatni. Jó nagyokat ütött, nem csak a fejére a hasába is és addig folytatta ameddig Réka össze nem esett a földre véres fejjel.

-Nem volt elég?!-kérdezte gonoszul az egyik, amikor Réka megpróbált felállni és belé rugott az ember.

E-közben:

Csörög a telefon. Minhyuk lassan oda vánszorog.

-Szia, Junyeon vagyok.

-Szia.

-Csak azt akarom kérdezni, hogy még otthon vagy, vagy már elindultál?

-Még itthon vagyok. De a többiek már elindultak. Miért?

-Nem néznéd meg, hogy Réka haza futott-e? Csak mert, azt mondta, hogy menjünk előbb, mert fél körül ideér és már egész van.Csal lehet, hogy hazafutott. De a telefonja ki van kapcsolva.

-Oké.-mondta Minhyuk, aztán letette a telefont. Kiment a házból át a szomszédház, azaz Rékáék háza elé. Becsengetett, de nem volt válasz. Mivel itt a Clap streeten nincsenek betörések, ezért nem is kell az ajtókat zárni. Szóval Minhyuk benyitott, mindenhol megnézte, de sehol sem találta Rékát a szobájában sem. Üres volt a ház. Szóval gondolta már biztos elindult és ezért ő is elindult a cherry-be, de hogy az úton nézte hol lehet Réka, mert Junyeon aggódott, ezért gyalog kellett mennie.

-Jaj, nem igaz, hogy nem tudja bekapcsolni a telefonját. Most miatta nekem is gyalog kell mennem.-gondolta magában siránkozóan. Már csak 3 háztömb volt a Cherry-ig és nem találkozott még Rékával. Persze szegényke eszébe sem jutott, hogy felhívja Junyeont, hogy esetlegesen már oda ért-e. Szóval ment lassan Minhyuk és egyre jobban aggódva. Hirtelen hangokat hallot. Egy sikátorszerű zsákuccából jöttek a hangok. Kitört valemi benézett az utcába de ott senki. bement az ajtón ő is és ott voltak az emberek, akik még mindig Rékát verték. Minhyuk nem gondolkozott , aztán mikor már mindenki kiterült a földre,  felvette Rékát az ölébe és futni kezdett. Igazából, ha nagyon akarta volna, akkor nagyon meg tudta volna verni őket, mert ahoz képest, hogy milyen kis cuki, nagyon erős is és tud verekedős is lenni. A gonosz emberek, amint feleszméltek, követték őket még két háztömbnyire, aztán elvesztették őket. Min egy szökőkutas főtérre ért Rékával, ahol leültette a szökőkút peremére, a  fél eszméletét vesztett lányt és megkérdezte:

-Tudsz járni?-de Réka nem válaszolt semmit csak nézett Minhyuk szemébe. Ekkor Min megint felvette és bevitte a kedvenc svédasztalos éttermébe, mert ott már olyan szinten törzsvásárló volt, hogy nem kérdeztek tőle semmit. Bevitte a mosdóba, ahol leültette és megölelte:

-Most már nincs semmi baj.-aztán elővett néhány zsebkendőt, amit bevizezett és elkezdte Réka fejéről letörölni a verés nyomait, aztán elővette a telefonját és tárcsázta a mentőket:

-Ne.-mondta halkan Réka.

-Muszáj nagyon rosszul nézel ki.-aztán tovább tárcsázott, de Réka erőt vett magán és kivette a telefont a kezéből.:

-Kérlek ne!!!!.-mondta már hangosabban több erővel-Jól vagyok!!

-Buta lány...ez neked jól lenni? Akkor hogy nézel ki, amikor rosszul vagy?!-mondta aggódóan.

-Jól leszek. Nézd fel is tudok már állni.-ekkor megpróbált felállni, de összeesett.

-Csak azt akarom tudni….-vett nagy erőt Minhyuk, miközben a falnak támaszkodott.-Hogy kik voltak ezek?

-Senkik…

-De….mond meg, kérlek!! Mit akartak ezek tőled?

-Mondom…nem mondhatom el! Nem akarom, hogy te is bajba kerülj.

-Kérlek!-mondta hangosan és idegesen Min.

-Ők. Ők, azt mondták veszítenem kell Yunyuval szemben és én nemet mondtam…csak ennyi.

-Hogyhogy csak ennyi….várj szólok Jong Hwanak el kel vinni téged gyorsan.

-Ne kérlek…-mondta Réka gyorsan.-Nem akarom, hogy bárki is megtudja!!-sokáig néztek egymás szemébe aggódóan, aztán Minhyuk lehajtotta a fejét és azt mondta:

-Rendben. Legyen úgy, de akkor mostantól sehova nem mehetsz egyedül, és ha még egyszer ez lesz, rögtön szólunk mindenkinek. De most lehet, hogy be kéne menned a kórházba.

-Nem, jó ez így-és akkor már annyi erőt vett magán, hogy fel tudott állni és már sétálni is tudott. Akkor Min azért fogta a karját, nehogy elessen és kimentek lassan a mosdóból, aztán az étteremből és leültek arra a szökőkútra, amire azelőtt is. Elkezdtek beszélgetni:

-Akkor most mi lesz?-kérdezte Minhyuk.

-Hogy érted?

-Akkor ma már nem mész a buliba?

-Nem…vagyis egy kicsit muszáj benéznem, hogy senki ne aggódjon!

-De, akkor meglátják, hogy tiszta lila az arcod és hogy tiszta seb vagy!!

-Ha észreveszik, akkor azt mondom felestem és ezért hazamentem, mert a ruhám is elszakadt, meg megütöttem a fejem is és ezért késtem. Ha meg nem, akkor meg az igazat mondom vagyis, hogy Jeremy elíta az utca nevét  és ha nem találkozok veled meg sem talállom a cherry-t.

-Oké, akkor utána haza kisérlek!!-ajánlotta fel hősiesen Minhyuk.

-Nem kell, majd hazamegyek egyedül…-mondta Réka.

-Mi van, máskor tökre tapadsz minden srácra és rám is, erre most egyedül akarsz hazamenni, ráadásul az előbb egyeztünk meg abban, hogy nem mehetsz mostantól egyedül. Ráadásul ha már felajánlom, hogy miattad kihagyom a bulit, csak azért, hogy ne legyen bántódásod, akkor már azt el kéne fogadnod, nem?!-mondta Minhyuk mérgesen.

-Nem, neked mi a bajod…most kimondom. Először olyan aranyos voltál és egyre furcsább lettél. Kerülsz engem és olyan mintha utálnál.

-Én nem utállak!-mondta

-Akkor csak…mi bajod? Az hogy tudom hogy teszik Yunyu?

-Nem.-mostmár tényleg nagyon mérgesen, ezzel szótlanná téve Rékát.-Az egy dolog, hogy tényleg tetszett…tetszik, de az nem a te dolgod. Csak az a bajom, hogy nem bírom ha egy lány több vasat tart a tűzre. Mindenkire direkt nyomul, nem akarok egy ilyen lány áldozatául esni mint Jo, Jonghwa, Jeremy és a többi. Tudod láttam, ahogy nekik fel sem tünt, de te olyan kihasználva nyomultál rájuk, aztán mikor elcsavartad a fejét szegény Jeremynek, akkor elkezded szegényt lekoptatni. Az lenne a végem mint a többieknek, elcsavarnád a fejem, aztán a szemetesedben végezném, mint egy gyomgy. Az egy dolog, hogy ide jöttél Koreába, mert itt a fiuknak tetszenek az Európai lányok, de ettől nem lettél jobb ember.

-Szerinted én ilyen vagyok?!!-ordított Réka

-Igen, ilyen.

-Akkor tévedsz és azt hiszem én is tévedtem, amikor szerelmes lettem beléd!!-kiáltott rá Réka Minhyukra és ez volt az utolsó szavuk egymáshoz. Min lehajtott fejjel már nem mérgesen, hanem elgondolkodva ballagott Réka mellet. De mivel Réka ingatag volt és ez Minnek is feltűnt megfogta a karját, nehogy felessen. Odaértek a Cherryhez. Bementek, szerencsére sötét volt, de Jeremy odament Rékához és elkezdte rángatni. De erre pusztán, hogy ne legyen Rékának semmi baja elrántotta Jeremy kezét Minhyuk.

-Hagyd békén!!

-Miért, te hagyd békén!-fogta meg Min kezét Jeremy komolyan.

-Nem, hagyjátok mind a ketten.-mondta Réka szerencsére úgy hogy csak Jeremy és Min hallotta.

-Bocsánat Jeremy, de…de nem tetszel.-mondta idáig kétségbeesetten, aztán komolyra és sírósra váltott.:

-Hagyj békén. Igen Junyeon azt hitte, te tetszel nekem, de én akkor nem rólad beszéltem!!! Hanem, hanem erről a szemét disznóról melletted. Nekem ez a szemét tetszik.-kezdett el sírni Réka, Jeremy pedig szomorú lett és elfutott, de ott maradt a cherryben. Réka elfutott ki a cherryből, közben Junyeon megállította Minhyukot, amikor utána futott Rékaának és azt mondta neki:

-Én nem tudom mi történt, de sejtem és kérlek  menj utána és vigyázz rá, ameddig haza nem ér, kérlek!!:)

-Rendben.-mondta Min gyorsan, aztán Réka után futott, aki kint két méterre az ajtótól pont elesett.
Felsegítette a földről és halgatta, amint Réka szidja sírás közben és ütögette Minhyukot:

-Te szemét, hogy nem vetted észre, lehet hogy tapadtam, de csak azért mert tetszettél. Talán túlságosan, mert te voltál az első szerelmem, te gonosz.-ütögette Mint, aki felvette az ölébe és egy szó nélkül sajnálkozó fejjel hazavitte a megviselt lányt. Felvitte a szobájába, de Réka addigra már aludt. Letette az ágyra és betakarta.:

-Tetszem neked, hülye vagyok hogy nem vettem észre. Lehet hogy idővel, képes leszek szeretni téged!-mondta halkan, mintha a lányhoz beszélne, de ő aludt, de ebben a percbe a lány mosolygott egyet álmában, aztán aludt tovább nyugodtan. Természetesen nem hallotta, amit mondott. Minhyuk kiment  szobából és  lement a nappaliba, ahol gondolkodott a fejében kavargó dolgokról. Yunyu, azt mondta egy kis féreg, Réka viszont, hogy "szeretem ezt a disznót"…hát szegény, minden lány mond rá valami rosszat, de ha megvizsgáljuk a Rékáé, nem is annyira kegyetlen sőt egy szerelmi vallomás.

Lent ült a nappaliban, amíg ki nem nyitotta Junyeon az ajtót. Aggódóan nézett Minhyukra és megkérdezte:

-Mi volt ez az egész és Réka miért nem tudott szinte megállni a lábán.-Minhyuk elgondolkodott, mit mondjon Junyeonnak, de végülis Réka akaratát mondta.

-Elesett. Elég csúnyán megütötte magát, kiszakadt a ruhája, ezért hazajött átöltözni. Mire ideértem, hogy hol van, mert mondtad, hogy nézzem meg itthon, addigra átöltözött. Én mondtam neki, hogy inkább maradjon itthon, de ő azt mondta, hogy muszáj beszélnie Jeremyvel és ezért elmentünk. Megmondta Jeremynek hogy nem tetszik neki, de Jeremy megsértődött, elment, aztán Réka észrevette, hogy megbántotta és elkezdett sírva kiszaladni a cherryből, ekkor utána mentem.(itt találkoztam veled) Aztán hazahoztam. Ennyi!!

-Okééé..-mondta Junyeon, akkor én felmegyek hozzá, de ekkor bevetett egy cselt is.

-Hogyhogy hozzá!!-kérdezte Min féltékenyen.

-Mikor megsérül mindig együtt alszunk, mert úgy megnyugszik.-mondta Junyeon, miközben leolvasta az igazságot Minhyuk arcáról. Most már tudta, hogy mi a helyzet úgy értem tudta hogy van valami Minhyuk és Réka közt, persze azt ebből nem tudta leolvasni, hogy megverték Rékát. Minhyuk és odakint még féltékenyen elgondolkodott erről az "együtt alvós" dologról. Junyeon pedig felment a szobába és megnézte Réka valóban jól van-e aztán elment aludni, nem akarta Rékát felkelteni, ezért a saját szobájába aludt, bár eredetileg sem akart Rékával csak kiváncsi volt Min reakciójára. Ördögi mi!?
kiment

16.rész

Ha harc, akkor legyen harc!

-Gyere Réka fussunk!-vigyorgott Junyeon-Elkésünk!

-Tudom...és ki miatt?!-nevetett Réka-Nem értem, miért kell ilyenkor munka előtt neked, piros színű gumicukrot keresni, átvilágítva az egész várost, mondván az életed múlik rajta.

-Jól van na …most komolyan, te tudsz élni piros gumicukor nélkül? Mindegy! Úgyis engem szidnak le. Végül is, én nekem kellene lennem a mindig pontos menedzsernek.

Futottak míg az edzőteremhez nem jutottak, ahonnan már hallatszott a személyi edző ordítása.

-Hol vannak már megint ezek?!

-Ugyan uram! Kezdjük már el! Ezek úgyis mindig késnek. Amugy is minek vacakolni betanítani, ezt a lény! Úgyis én nyerek. Ez csak időpocsékolás, nem gondolja? Szóval, akkor kezdi vagy sem?!-mondta gúnyos hangnemben Yunyu kisasszony, akivel már annyira rosszban voltak Rékával, hogy azt úgy lehetne jellemezni: napról-napra rosszabb kapcsolat, aztán egyszer...felrobban a föld.(jaj>.<)

-Rendben kisasszony.-mondta az edző, mint hűséges talpnyaló.

-Itt vagyunk!-mondta Junyeon hirtelen berontva az ajtón, egy óriási mosollyal lefizetve az edzőt. Közben Réka is besietett, rögtön észlelte magán Yunyu megvető pillantását.

-Ááá..itt vagytok. Azt hittem feladtad. De úgy látszik, ez még nem a teljes magalázkodásod ideje. Nagyobb közönség előtt akarod végleg kirugatni magad a hírességek világából? Oké…nevetséges. De fogd fel azzal, hogy később érkezel, nem csak a saját hanem más normális emberek munkáját is hátráltatod.Talán fel kéne adnod. Ne tarts mindenkit vissza a haladással!-Yunyu nagyon gúnyos megjegyzésén Réka csak nevetni tudott a gondolataiban. Ezeket a megjegyzéseket már megszokta, itt léte alatt és sokkal egyszerűbb, ha csak elengedi a füle mellet. Viszont Junyeon sosem engedte el a füle mellet és akkor is, mint mindig, megvédte Rékát:

-Yunyu, miért vagy olyan biztos magadban? Szerintem Réka jobban csinálja, mint te! Ez lehet, hogy csak az én véleményem, de majd meglátjuk. Tudod talán nem kéne túl elbizakodottnak lenned, mert talán a végén a fejedre esel. Szerintem le kéne állnod. Nem te vagy a világ királynője!

Ezek a visszaszólások, mindig valamiért beváltak. Senki sem tudja miért, de ezek után elfordult és nem szólt legalább 2 órán keresztül semmit Yunyu. Hódolatom Junyeon.

Az edzések régen zajlottak már és mivel Yunyunak mégsem lett személyi edzője, ezért muszáj volt megelégednie az enti trénerébe. Réka szerette az edzőt, mert az mindig kitartott mellette és ez jól esett neki. Ugyan mégis, ha elengedte a füle mellet amit Yunyu mondott, néhány szó erősen bele égett a lelkébe, ha ezt nem is mutatta ki. Minden nap találkozott Minhyukkal is az entiben, aki meglepően hangulatváltozós volt. Úgy lehetett volna jellemezni mint néha egy aranyos fiút, néha viszont mint egy sértődékeny lányt. Persze Jeremy is minden nap ott volt, de azért, hogy kaját vigyen. Néha meg csak, hogy szurkoljon mint egy pom-pon lány. (na jó ez elrémisztő példa volt).

-Réka itt a kaja!-hozta Jeremy boldogan, a megszokott időpontját betartva a kaját. Réka gyorsan megköszönte és el is vette volna Jeremytől, de ő hirtelen arrébb rántotta.

-Neeeemm…csak nem hitted, hogy ingyen odaadom. Kérem a bérem. Egy puszit és hogy azt mond mindenki előtt hogy "oppa".-mondta Jeremy teljesen komolyan. Junyeon közben a háttérben röhögött a kényszerhelyzetén Rékának.

-Nem köszi…inkább nem kérem! Elment az étvágyam.-mondta Réka makacsul. Erre Junyeon még jobban röhögött, már szinte sírt. Jeremy elsüllyedt szégyenében, aztán kiordította:

-Ne röhögj…te sem kapsz!!

-Mi!-reagált gyorsan Junyeon felpattanva a földről-Tudod Réka, igazán megfizethető ez az ár és az életem…..akarom mondani az életed múlik rajta.

-Úgy, úgy….-mondta Jeremy.

-Akkor sem kérek !-mondta Réka mosolyogva.

-Miért?!-kiáltott fel Junyeon-Meg akarsz ölni?

Elkezdett Junyeon Jeremy-vel vitatkozni, hogy márpedig neki szüksége van az ételre, mert még fejlődő szervezet és stb…de közben Réka lement az autómatához és mikor visszaért, még mindig veszekedtek a srácok. Igaz már a leves fele a fejükön volt (meg kell hagyni, szép volt a tésztahajuk).Réka lassan elkezdte enni a kaját, amit az imént vett. Már megette a felét, amikor a fiúk abbahagyták a veszekedést (csak azért, mert már úgysem volt miért, mert a leves teljesen kiborult) és odanéztek.

-Az meg ott mi?!-kérdezte Junyeon felháborodva.

-Hát mi lenne, kaja. Nagyon finom!-mondta Réka félig tele szájjal.

-Te végig itt etted ezt, amíg mi veszekedtünk?! T.T-kérdezték és megalázottságukban a falhoz mentek.

-Na jó, Jeremy! Legközelebb csak egy ölelést kérj, ha már annyira muszáj valamit kérned tőle cserébe.-mondta Junyeon.

-Deeeee…Hyung még sem tehetem még ennél is lentebb a mércét. Figyi…már legalább 2 hete eldöntöttem, hogy ő lesz a jövendőbeli menyasszonyom. Tudod így is gáz, hogy még csak meg sem puszil a jövendőbelim. Most komolyan, mi lesz a kibontakozó kapcsolatunkkal?-mondta siránkozva Jeremy.  Réka félbevágta a szavát azzal, hogy odament és a kajáját a fejére ejtette, aztán pedig így kiabált neki:

-Hagyd már ezt a jövendőbelis dolgot!! Milyen kibontakozó kapcsolat? Már 327. -jére mondom el neked, hogy nem vagyok a menyasszonyod!!-.-ˇ -miközben Jeremy nem sikeresen próbálkozott felállni a földről, Réka és Junyeon beszélgettek:

-Szerintem ez még csak a 326. volt!-mondta Junyeon  úgy minthogyha egy teát szürcsölgető Angliai fejedelem lenne.

-Gyááááááá….Nem szeret a feleségem!-mondta Jeremy mikor feltápászkodott végre a földről. De erre, újból lecsapta Réka és megint azt mondta neki: ”nem vagyok a feleséged”.

Na igen nagyjából így nézett ki egy napjuk, de ez csak egy eset volt. Szóval így telt az idő, Jeremy ha mondhatom úgy, egyre idegesítőbb lett, Minhyuk egyre távolodóbb, Junyeon egyre jobb barátja Rékának. Hero megmaradt annak a Heronak, akinek megismertük és egyre jobban tudott magyarul is, elég sok időt töltött a lányokkal és Jo örömére, meg úgy a többiekére is, rengeteg úgynevezett pizsi bulit tartottak. Szóval a csapatka egyre jobban összekovácsolódott. Juditnak lett egy barátja  nagyon aranyosak együtt. Na jó, szinte az a barát már náluk lakott viszont, ahogy meg figyeltem Fanni és Geun suk egyre távolodtak egymástól. Nem úgy értem, hogy szakítottak, csak egyre kevesebbet találkoztak. Elég zavaróvá kezdett válni Yunyu, mert minél jobb lett Réka, annál nagyobb fenyegetésnek érezte őt Yunyu és ki tudja a maffiai kapcsolataival. Persze nem lesz semmi csak olyan beijesztgetés féle.

-De jó! Végre vége az edzésnek.-nevetett fel Réka.-Yunyu, te még maradsz?

-Igen, mert én nem akarok béna lenni és mert nem vagyok lusta.-válaszoltra gorombán.

-Oké bocsi, hogy megkérdeztem.

-Réka, kész vagy? Akkor szólok, hogy Fanni lent vár rád.-mondta Junyeon.

-Oké, akkor megyek le.-mondta Réka és már futott is le, de az ajtóban egy potya társra, Jeremyre akadt.

-Hova mész?-kérdezte Jeremy nevetve.

-Umm…jött Fanni. Elmegyünk biztos abba a múzeumba, amit már úgyís régóta meg akart nézni.

-Akkor várj egy percet, hozom a kabátomat és én is megyek veled, nehogy véletlenül valaki más rá nyomuljon a feleségemre.-mondta Jeremy.

-Neeeemmm…ne gyere ezzel...de most komolyan, ne csináld már ezt! Olyan idegesítő…én nem is vagyok a feleséged. Tudod úgy először aranyos volt, de most már nem az. Mert olyan mintha komolyan gondolnád.

-Komolyan…dehogyis gondoltam úgy.-vakargatta a fejét.-De azért megígéred, hogy nem fogsz senkivel randizni?!-kérdezte félénken

-Nem is akartam!-mondta Réka elnyújtva.-De egyébként is, ne beszéljünk inkább erről a témáról, sietnem kell.-hirtelen menni is akart Réka, de Jeremy megfogta magához rántotta és átölelte, aztán adott neki két puszit az arcára.-Vigyázz magadra. Ha van valami baj, akkor gyorshívó egyesre állítottam be a számomat a telefonodban, hogy tudj hívni.

-Mi?! Te mikor vetted el a telefonomat?!-kérdezte Réka ledöbbenten.

-Tegnap, mikor átmentem Junyeonhoz beszélgetni és te éppen zuhanyoztál, (gondolom, mert a ruháid a földön voltak a szobában)  és akkor bementem átállítottam a telefont végül is bármikor, ha szükség van rám hívhatsz.

-Miiiiii...bementél a szobámba!!? Egyébként….a ruháim nem is hevertek a földön, hanem össze hajtogattam az ágyra.-mondta Réka.

-Nem! Először a földön voltak..amíg zuhanyoztál összehajtogattam neked…tudod érdekes akkor volt, amikor nem tudtam hogy a melltartót, hogy kell összeha…-mondta volna Jeremy, de erre Réka:

-Neeee….te ki se mond! .Jézusommmm!!!-visitotta Réka, aztán jól fejbe kólintotta Jeremyit, ahogy szokta és Jeremy megint a földre kötött ki. Aztán gyorsan lefutott, amíg Jeremy még félájult állapotban volt a földön.

-Gyáááá…gyere fussunk Fanni. Üldöz egy megszállott őrült!!!-mondta Réka, persze ironikusan. De Fanni meg sem mozdult. Nem mondhatnám, hogy jól volt, sőt nagyon rosszul nézett ki. Ezek szerint, nem a múzeumba megyünk.-gondolta magában Réka. De ettől függetlenül, gyorsan kiráncigálta Fannit az épületből és a legközelebbi parknál leültek egy padra. De addigra Fanni már sírt.

-Mi a baj?-Kérdezte Réka aggódóan Fannitól. De Fanni csak sírt tovább. Aztán nagy erőt vett magán és elmesélte:

-Én…én..én és Geun Suk szakítottunk.-mondta  most, még nagyobb sírásra váltva.

-Mi?! Miért?-kérdezte Réka megdöbbenve.

-Csak mert nem tudtunk tovább együtt lenni.

-Nem szeretitek már egymást, vagy miért nem?

-De, nagyon is.

-Hát akkor, mi történt?

-Annyi, hogy neki lesz egy forgatása Amerikában és ez egy nagy lehetőség neki .De, ha elmegy akkor 10 hónapig lesz távol, nekem pedig muszáj itt maradnom. Ha pedig nem megy el, lehet hogy élete legjobb lehetőségét hagyná ki. Én mondtam hogy ebben neki kell döntenie és ő habozás nélkül azt mondta, hogy neki muszáj mennie és hogy akkor majd chatelünk megint, mint régen. De ezt én nem akartam. Nekem az nagyon nehéz lenne úgy. Meg volt a lehetősége, hogy válasszon és igen tudom, hogy rohadt nagy szemétség volt tőlem, hogy erre kellett kényszerítenem, de nem tehettem mást. Erre pedig ugyan úgy azt mondta,:"ha vissza jövök 10 hónap múlva együtt leszünk." De nem várhatok egész életembe rá! Nem akarok egész életemben koreában lakni. Ezért azt mondta, hogy nagyon fáj neki, de akkor szakítanunk kell. És hogy megérdemlek egy olyan barátot, aki mindig ott lesz velem, nem fogja  annyira hívni a kötelessége.  Utána csak annyit mondott: "viszont ha a jövendőbeli barátod, szemétkedik, én megölöm!" Nevetett egyet, aztán még azt is mondta, hogy örökké a legjobbat akarja majd nekem és csak azt, hogy mindig boldog legyek, mert ez csinál boldogságot neki is.

-Jézusom.-dermedt le Réka.- Micsoda szerelem. (bár ő nem tudhatja, hiszen igazából még soha sem volt senkije, akit ennyire szeretett volna.) De aztán folytatta tovább:

-Akkor így lesz a legjobb!

-Hogy?!

-Mondom. Így lesz a legjobb, mielőtt igazán szeretni tudnál, meg kell hogy tapasztald az igazi szenvedést.(cetli)

-Már bocsánat …..most nagyon gonosz vagy. Nem megnyugtatsz, hanem beletörődsz olyan forever alon stílusban. Nem is voltál, még soha szerelmes…legalább is a múltkor ezt mondtad.

-Nem, akkor nem mondtam igazat…..csak  nagyon fáj. Mert én is szerelmes vagyok, azt hiszem.

-Tényleg?

-Igen, de tudod azt a srácot én nem is tudom, nem érdeklem. Olyan hülye volt egyfolytában, most meg már nem olyan velem. Goromba és mindig lekoptat. Nem tudom miért ,csak egyszerűen úgy érzem mintha kitépték volna a szívemet.-mondta Réka. A lányok megölelték egymást, felálltk és visszafelé mentek a stúdióba.

-Akkor ezért viselkedett olyan furán Réka. Szerelmes! Srácok ez most már nem titok, Rékának tetszik a malac.-Mondta Hero, Jonak és Junyeonnak, miközben ott álltak attól a padtól 2 méterre, amin az előbb még Fanni és Réka ült.

-Ugyan. Lehet, hogy másról beszélt! Miért pont a malacról?-kérdezte Jo.

-Ki másról..minden ráillett a malacra, amit Réka mondott.

-Ez igaz.-igazolta Junyeon is.-Ez csak Jeremy lehetett.

A fiúk elkenődtek egy kicsit, aztán sétáltak tovább. E-közben a lányok tartottak visszafelé az enithez és tovább beszélgettek.:

-Most már jobban vagy? Úgy értem, hogy tudod, hogy nem vagy egyedül ebben az érzésben?-kérdezte Réka kíváncsian Fannitól.

-Azt hiszem, igen…most már egy kicsit elgondolkodtam és rájöttem, hogy talán így lesz a legjobb. De mellesleg. Azt megkérdezhetem, ki az a fiú, aki végre elcsavarta a fejedet?-kérdezte Fanni, így egy kicsit már mosolyogva.

-Hátt..tudod, Kang Minhyuk az. Az az aranyos fiú, akivel a múltkor te és én elmentünk moziba. Emlékszel?

-Áááá..igen, emlékszem. Nem is néz ki olyan rosszul. De hogy-hogy ő?

-Hogy-hogy hogy?-kérdezte Réka csodálkozva?

-Hát..tudod én azt hittem Jeremy, a kis szőke, tetszik neked.

-Heheheh.-nevetett Réka, persze nem gonoszan.-Nem….nagyon aranyos, de néha már az idegeimre megy. Lehet, hogy csak azért, mert nagyon erősen érzékelteti, hogy tetszem neki. Ő az első ilyen fiú és ez engem meg szerintem úgy mindenkit a világon elrémiszt, ha valaki így nyomul és én tényleg nagyon bírom, azokban az időszakokban, amikor normálisan viselkedik. De tudod ő mindig csak a legjobb fiú barátom marad, az a kis aranyos, aki mindig nevet. Sajnos semmi több..

-Ááá, értem…igen, nekem is feltűnt. Bár az múltkor tényleg durva volt, mikor kint voltatok a medencében Emesével és Junyeonnal labdáztatok, ő meg bekéreckedett a házba és velem vitatta meg, hogy neked milyen fiúk jönnek be.

-Neeemááárrr…komolyan ezt csinálta.T.T

-Igen.

-Azt a! Na mindegy, majd elmagyarázom neki valamikor az egészet, csak még annak nincs itt az ideje.-mondta Réka. Már visszaértek az entibe és Réka elküldte Fannit, mert még gyakorolni akart valamit. Felment tehát az emeletre, ahol az edzőteremből még mindig gyakorlás hangok hallatszódtak ki. Réka elment a terem mellet, ahol még mindig Yunyu edzett. Na igen, lehet hogy egy gonosz nőszemély, de attól még nagyon kitartóan készül a versenyre, ami egy jó jel vagy bók volt Réka számára, hiszen Yunyu már a vetélytársat látta benne. De úgy döntött, mégsem akar Yun Yuval edzeni, tehát elment az öltözőbe a cuccáért. Amikor kilépett az öltözőből, ami annak a folyosónak volt a másik végén mint az edzőterem, meglátta Minhyukot befelé leskelődni, abba az edzőterembe, ahol Yunyu edzett. Réka hirtelen nagyon szomorú lett és gyorsabban kezdett verni a szíve, mivel érezte, hogy nemsokára a földre zuhan, bement az öltözőbe és ott esett össze a szomorúságtól.

-Miért?-gondolta magában.-Vajon tetszik Minhyuknak a gonosz lány. De miért ő? Hiszen én mindig olyan kedves voltam vele. Ez az én formám, pont az tetszik meg, akinek én soha az életben nem fogok tetszeni.-Végül erőt vett magán és ő is leskelődni kezdett, csak ő Minhyuk után. Kinézett az ajtón és Min még mindig a folyosó túloldalán leskelődött.

-Ki az?-kérdezte valószínüleg Yunyu, sőt biztos, hiszen az ő hangját bárki felismeri, most meg olyan hangosan szólt ki az edzőteremből, hogy még az öltöző ajtajánál is hallotta Réka.Yunyu gyorsan kinyitotta az ajtót, de addigra Minhyuk elbújt mögé (mármint az ajtó másik oldarála ahonnan nyitódik)Yunyu kilépett lendületesen az edzőteremből és hangosan gorombán kezdett el beszélni :

-Nem lehet igaz, hogy mindig megzavarod az edzésemet. Ki vagy te, hogy ezt csináld? Ne leskelődj utánam. Így nem tudok gyakorolni.-aztán kihajtotta az ajtót és még gonoszabb hangnemben még csúnyább fejel szinte üvöltözve szólt a megszeppent Minhyukra:

-Hahó..süket vagy?! Nem akarlak még egyszer itt meglátni!! Megértetted? Vagy hivatom a
biztonságiakat! Fogd fel egy ilyen magamfajta lány, nem kavar és nem érintkezik, olyan utcaiakkal amilyen te vagy!-aztán visszament az edzőterembe és becsapta az ajtót. A megszeppent Min a földre rogyott. Mintha bármelyik percben képes lett volna elsírni magát. Hát ez volt az utolsó és legvilágosabb jel Réka számára is. Igen, Minhyuknak tetszik Yunyu. De Réka küzdött ez ellen. Nem is tudom, mintha egy kicsit hülyén viselkedett volna ebben az időszakban, talán azért, mert ő volt az első szerelme. Féltékeny volt és mindenképpen nem akarta, hogy Min szeresse a gonosz Yunyut. Szóval felállt és odament Minhyukhoz, aki még ott állt lefagyva lehajtott a fejét a talajt bámulva.

-Hát te? Mit keresel itt?-kérdezte Réka mosolyogva, úgy téve mintha nem látott volna semmit.

-Semmit. Csak éppen a cuccomért megyek.

Azért térdelsz itt lefagyva? Na akkor gyere velem, éppen a városba megyek.-mondta Réka kedvesen.

-Nem akarok. Most nem vagyok jó hangulatban…mert..mert, mert nem találom a dugi csokimat.-hazudta Minhyuk. Úgy gondolta Réka, akkor belemegy ő is a játékba.

-Hummm…pedig direkt hoztam neked 3 csokit.

-Olyan finomat.-kérdezte gyorsan reagálva és mosolyogva. Ebből senki se tanuljon, a fiúkhoz nem a csoki útján vezet az út. Csak Min az egyetlenegy elszörnyülködtető példa erre. Tanulság: ha találkozol egy Minhyukkal az utcán, adj neki csokit.

-Óó igen.-mondta Réka nevetve.

-Hát, tudod éppen most szabad lettem egy kis időre.

Bementek hát a városba ahol legalább 100 autógrammot kellet Minhyuknak kiosztani.  De az ő hibája, nem vett kapucnit és szemüveget. Egyébként nagyon jól telt az idő. Min megint visszatért kiskutyus mivoltához és egész végig aranyosan viselkedett.

-Réka!  Mikor kapom már meg a csokit?-kérdezte mint egy kisfiú az anyukáját.

-Nem sokára.

-A pocakom megint korog. Akkor legalább vegyünk csirke combot.-mondta még mindig nyűglődve.

-Ó én szívesen vennék…de sajnos az edzőteremben hagytam a pénztárcám. T.T

-Nem baj!-mondta Minhyuk-Csak nem gondoltad, hogy hagyom, hogy te hívj meg. Igazság szerint, én akartalak meghívni téged. Már egy fél órája, fel is hívtam a kedvenc  svéd asztalos vendéglőmet, amit külön az én kedvemért három terítékesen csinálnak.

-Ohh..lehet egy kérdésem?

-Persze.

-Te hogy tudsz ennyit enni?-nevetett Réka.

-Könnyen, de akkor ma megtanítalak téged is. Addig tömök beléd kaját, ameddig én is birok enni. Igazából az a fontosabb kérdés, hogy te, hogy tudsz ennyi kaja nélkül élni.-nevettek.

A svédasztalos étterembe értek ahol komolyan 3 asztal dugig volt tömve kajával. Na jó, az első percig, aztán már csak egy volt, mert Minhyuk olyan gyorsan felfalta. -.- De nem baj.

-Gyere Réka, itt még van rizs panda.*-* -mondta boldogan Min.

-Nem tudok, kidurranok. Ha felállok biztosan nem élem túl!-nyöszögött Réka.

-Dehogynem..de tudod mit, akkor majd idehozom neked…nyisd ki a szád!!

-Nemm tudom megenni.

-De!! Sikerülni fog látod, majd én megetetlek.

És no lám, tényleg sikerült végül is megennie, azt a tál kaját még, de aztán ennyi volt. Min hordozhatta egész este a hátán a lányt. Nem, egyébként csak addig hordozta, ameddig át nem értek a karaoki bárba, ahol külön szobát kaptak, hogy karaokizzanak. Igen, ez is Min ötlete volt. Csoda, hogy a sok kaja után, ő még mindig tudott énekelni. Elénekeltek 5-6 dalt, amikor már olyan jól érezték magukat, hogy azt nem szívesen felejti el bárki is. De a következő dal, egy nagyon vicces dal volt és Min úgy döntött, hogy a dal hevében feláll és már nem is énekeltek, hanem megtáncoltatta Rékát. Nagyon aranyos volt. A dal végére viszont

csak leültek a fotelre egymás mellé. Összeért a kezük és Min megfogta Réka kezét, aztán hirtelen elpirult és el is engedte. Már a svédasztal előtt felfalta az összes csokit is, és úgy volt, addig maradnak a karaoki bárban, amíg el nem kezd feljönni a nap, hogy csokiért cserébe megnézzék együtt a napfelkeltét. De Minhyuk gyorsan felvette a kabátját és azt
mondta:

-Ne…nekem mennem kell.-elég gyorsan és zavartan mondta ezt, mintha nem lett volna biztos, mit is tesz.

-De miért? Még megígérted, hogy ha adok csokit, megnézzük a napfelkeltét. Annyira meg akartam

nézni veled.

-Velem, miért velem?! Menny el inkább Jeremyvel. Én most megyek.

-De hova és miért?

Csak mert mennem kell és azt hiszem haza.

-De várj akkor megyek én is veled.-mondta Réka-Legalább addig is együtt leszünk.-és elpirult.

-Nem, most nem. Bocsi …most tényleg mennem kell. De tudod mit, küldj egy sms-t, ha hazaértél, nehogy legyen valami baj.

-Hát, akkor szia.-mondta szomorúan Réka, és úgy mint legelősször meg akarta ölelni Minhyukot, de ő már annyira sietett, hogy nem tudta. Tehát Réka lassan hajnalban, egyedül elkezdett ballagni. Az utcák világosak a nagy esti Seoul már csak ilyen. De egyébként a karaoki bártól, majdnem egy órára volt  Clap Street. Ballagott tehát egyedül, amikor egy olyan utcába nem ért, ahol nem volt csak egyetlen egy lámpa és az is csak pislákolt. Tehát néha világos volt néha pedig sötét, végig a hosszú utcán. Ez elég rémisztő volt, főleg mert az egyik oldalán volt egy elég sűrűn beültetett fás park is. De Réka nem vette észre, nem arra koncentrál, csak arra, ami a fejében és szívében egyre csak kavargott és kavargott. Hátulról közeledett egy elég hátborzongató alak, aki egy pillantás alatt elkapta Réka kezét. Elhurcolta egy furgonba, ahol három kigyúrt fickó ült még rajtuk kívül. Olyan gyorsan történt minden, hogy Réka szinte még fel sem tudta fogni, de mire felfogta, befogták a száját.

-Ne szólaljon meg. Nem esik bántódása……egyenlőre.

-Kik maguk?-kérdezte Réka kétségbeesetten.

-Az nem számít. Csak tegye azt, amit mondunk és akkor nem esik bántódása,-mondta a nagydarab ember a kabátzsebében lévő pisztolyra mutatva. Réka azt hitte, hogy most jött el neki a vég, de folytatta tovább az ember.:

-Ismeri Yunyu kisasszonyt? Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ő győzzön a versenyen. Ha nem, bajok lesznek. Ne tegye feltűnően és ne mondja meg senkinek, hogy felkerestük, mert megfigyeljük. Ne feledje, ha hagyja nyerni a kisasszonyt, nem esik semmi bántódása.

-aztán kinyitották az ajtót és szinte kidobták Rékát a kocsiból. Réka nem akart megszólalni előttük de úgy gondolta:

-Már pedig, akkor sem hagyom csak úgy nyerni!! Ha harc, akkor legyen harc!!-aztán tovább ment hazafelé, de most már gyorsan, mert ez azért nagyon nagy sokk volt neki és nagyon félt is. De hajtotta a Yunyu iránti haragja. Amikor hazaért, küldött egy sms-t Minhyuknak, hogy ne aggódjon, de ami az úton hazafelé történt vele, nem mondta el senkinek. Nem is mondhatta, egyrészt félt, mi van ha be van poloskázva, másrészt ezt egyszerűen nem is tudta volna elmondani senkinek, szóval jobbnak tartotta, ha inkább magában tartja. Előre ki is tervelte, hogyha valaki megkérdezi, majd mondja, hogy ez egy rossz nap volt. De nem mert aludni, mikor felért a szobájába, ezért halkan kiment a szobájából és benyitott Junyeonhoz, aki békésen aludt. Úgy döntött, hogy be fekszik mellé, mert ott nagyobb biztonságban érezte magát, mindig is. Mikor befeküdt Junyeon felébredt.

-Réka…te vagy az?-kérdezte álmosan.

-Igen. -mondta Réka szomorúan.

-Mi történt?-kérdezte aggódóan.

-Semmi….-válaszolt már sírva Réka. Hát Junyeon elkönyvelte úgy, mint szerelmi bánatot Jeremy miatt, úgyhogy nem is kérdezősködött tovább, egyszerűen megölelte, aztán csitítgatta még egy kicsit, végül sikerült mindkettőjüknek elaludniuk. Fárasztó hosszú nap után is, mindig lehet számítani Junyeonra, meg persze a lányokra is, de most a gonosz emberek után, Réka nagyobb biztonságban érezte magát, egy erős fiú mellet. Hosszú nap, hosszú történésekkel. Semmi baj, majd csak megoldódik egyszer minden.