14.rész

 Szobaszomszédok!

-Itthon vagyunk!!-mondta Réka boldogan.

-Ti itt laktok?-kérdezte Junyeon.

-Nem, elhoztalak egy ismeretlen ember házába -.-"…ez most épp egy házfoglalás!-nevetett.

-Tudod, hogy nem, úgy értettem!-mondta sértődötten Junyeon.

-Várj, beengedem a potya utas vendégeinket is.-mondta Réka viccelődve.-Na gyertek be! Igen, igen Ti! Látlak titeket: Jeremy és Yong Hwa!

-A francba malac!-szólalt meg viccesen Yong Hwa.- Miattad lebuktunk, olyan sokat ettél, hogy kilátszik a hasad, a növény mögül!!

-Mit kerestek itt? Csak nem, kémkedtek?-kíváncsiskodott Réka.

-Ugyan, nem! Csak keréstük, aaaaa…..a kajámat, ami itt maradt este.

-De azt mondtad, hogy ma nem érsz rá! Nem?! 

-Jól van, na! De, az a kaja, olyan fontos, mint az életem. Éhes vagyok!-mondta Yong Hwa magyarázkodva.

-Héé…héé!! Mi van?!-kapcsolt egy kicsit lassan Jeremy.-Te itt voltál este?!!

-Igen, de nem csak én Jo is.

-És nem hívtatok engem is!-akadt ki Jeremy siránkozva, miközben, leborult a földre.-Réka, azt mondtad, nem fogsz pizsi bulit tartani, most meg rögtön 2….

-Geun Suk is itt volt-vágott a szavába Réka.

-.....3 fiút, is elhívsz, csak engem nem!!-siránkozott tovább.-Milyen kapcsolat ez?! Milyen feléségem válik belőled, ha már most megcsalsz!

-Wow, ez fáj..ezt most komolyan gondolja?-kérdezte Réka, Yong Hwatól, miközben Jeremy még mindig nyivákolt a földön.

-Nem. Szerintem, csak ki van bukva, mert nem jöhetett el.-válaszolta jong Hwa.

-Na jó, gyere be Jeremy, mert megfázol a földön.-mondta Réka szánakozva.

-Nem! Engem már senki nem szeret!-siránkozott tovább.

-Akkor bezárom az ajtót! Szia, Jeremy!-nevetett Réka.

-ó, megyek már mester!-mondta, hirtelen felpattanva a földről, mint egy zombi.

-Na srácok. Bemutatom: Ho Junyeont, a menedzseremet.-mondta Réka, vigyorogva, mikor már végre Jeremy is bevánszorgott a lakásba.

Mivel Junyeon nagyon okos is, észrevette, hogy nem kéne elárulnia, hogy ő ismeri, elég jól a többieket.

-Ohh…sziasztok!-mondta, ezért gyorsan, Junyeon, mielőtt még sajátmagukat lebuktatnák a többiek.

-Szia!-mondták egyszerre a fiúk. Minta szemkontaktussal bészélgettek volna.

Réka meg csak bámult és megkérdezte:

-Mi ez a szektás pillantás?!! Beleőrülök!! Hehehe.

-Ez az! Kezdődjön a pizsama buli!-rántott elő egy párnát Jeremy. (olyan volt, de tényleg, mintha a zsebéből rántotta volna elő! Durva.)

Javában este volt már, amikor kinyitódott az ajtaja, a másik szobának. Emese, Fanni és Judit vánszorgott ki, a szobából. Pizsamában, fél csukott szemmel.

-Mi van, reggel van már? De hol van Jo?

(Bakker ezek egész nap fel sem keltek.)

-Gyáá…ti egész nap aludtatok?

-Ja, igen.-mondta Fanni. És ebben a pillanatban Jo is kivánszorgott, a szobából. Reggel van már, Fanni?-kérdezte ő is álmosan.

-Ja!!....már volt.-mondta Fanni egy kicsit elpirulva.

-Komolyan?!-pattant ki gyorsan Jo szeméből az álmosság- Ne már!  10 órával ezelőtt, azt mondtad hogy 10 óra van.Mármint este 10!! Nem mentem ma dolgozni.

(-Ráadásul az üzenetemet sem adta át neki! Ezért veled sem találkozott!-súgta Réka Yong Hwanak.)

-Ja, reggel 10.

-Komoly, akkor mért nem, azt mondtad?

-Azt gondoltam, nem gondolod, hogy este 10 van, mikor eleve hajnali 3 kor feküdtünk le! Csak nekem van itt józan eszem!

Na igen, a Fanni és Jo közti vitát, amit szinte már házaspár vitának, lehetett volna mondani, mindenki, tátott szájal bámulta. Meg azt is, hogy ezek, egész nap aludtak.

-De jó! Akkor mindenki itt van!-törte meg a vita zaját Jeremy bejelentése.

-Ja, mondjuk legalább.-mondták egyszerre, aztán nevettek. Aztán felkiáltott boldogan Junyeon, akit még a lányok nem is, ismertek:

-Éjen! Ezek szerint, mindenki tud segíteni, csomagolni!!-nevetett. Nagyából a helyzetet, így lehetne elképzelni: Tücsök cirippelés közepedte, mindenki őt bámulja, és fogalmuk sincs, miről van szó.

-Most mi van, már megint?-kérdezte fokozatosan csökkenő hangerővel.

-Minek, csomagolnánk! Egyrészt tegnap pakoltunk ki! Másrészt meg, nem akarok illetlenül beszélni, de ki vagy te!-mondta Judit.

-Ho Junyeon vagyok…Réka új menedzsere, az új lakótársatok a Clap streeten, a hírességek utcáján! Ezazz…Hehehe-nevetett tovább.

-Ne már! Réka, neked már van menedzsered? Ráadásul, milyen Clap street?!-kérdezte Emese.

-Igen! Elköltözünk! Ez egy ingyenes, óriási lakosztályt jelent, a hírésségek utcáján. Ami a gangnamon van! Ez tök jó, körülvesznek majd a hírésségek.-mondta Réka boldogan-Nem mintha csak ez lenne, benne a jó, de ez is jó! Nah. Heheh csak nem tudom, azzal baj lesz-e, ha a barátaimat, mint őket, a fiúkat, meg akarom hívni. Be engedik-e őket, erre az utcára, vagy csak azt hiszik, őrült fanok, akik be akarnak törni, a hírésségek házába?

-Nem, beengedik őket. Ez szerintem biztos.-mondta Junyeon.

-De, akkor szedelődzködjünk, csajok és fiúk.

Éjszaka, pedig, el is ment mindenki, kivéve Junyeon.

-Na, Réka! Akkor holnaptól szomszédok is leszünk. Nézd!

-Mi ez?-kérdezte Réka mosolygósan, csodálkozva.

-Egy kulcstartó. Macis. Látod, a tiéd lány, az enyém meg fiú. Csak hogy, el nem felejts engem, ott a sok hírésség között.-mondta félénken Junyeon.

-Dehogy is felejtelek el!-mondta Réka határozottan-Egy napja ismerlek, és máris az egyik legjobb barátom vagy. Aki ilyenre képes velem, azt nem tudom túlságosan könnyen, elfelejteni.

Megölelték egymást, majd lefeküdtek a földre aludni, a háló zsákukba, mivel a lányok, elfoglalták az ágyakat és a kanapét is.

Reggel:

-Az autó itt van!-kiáltott Junyeon.

-Oké, megyünk.-mondták a lányok, lelkesen. Lecipelték a cuccokat és elindultak a híres, neves Clapp streetre. Az út oda, elég hosszú volt, mondjuk a forgalmi dugok miatt, de ez az utca, sokkal közelebb volt az entertainmenthez, mint az előző volt. Az utca elején, egy óriási nagy, kovácsoltvas kapu volt. Legalább száz ház volt az utcában, mindegyik ultramondern és valamiért, mintha tükrözné, hogy kié. Mert mikor meglátták, az ő házukat, akkor az pont olyan volt, mintha maga Réka, a lányok vagy Junyeon tervezte volna. Egyszerűen, illet a személyiségükhöz. Gyönyörű, ultaramodern, szép, óriási udvarral, medencével. 

-Nézzétek!-mondta Junyeonm mikor már mindent bevittek a házba.-Itt jobboldalra:  a b1a4 és a Nu'est lakik .Balra pedig, a Bap és az exo (szegények, egyházba tették őket, pedig ellenségek. Nem úgy, hogy nem jönnek ki egymással, csak hogy ki, a híresebb. Igazából meglepően, jóban vannak egymással. Ki-kinek, legjobb barátja. Mondjuk egy házban laknak, szóval ezért.)

-Azta!! Tényleg?-mondták a lányok ámulva.

-Igen, tényleg. Nem megmondtam, hogy a legjobb helyet, választottam?!-mondta büszkén Junyeon, mikor belevágtak a szavába:

-És ők kicsodák?-még mindig ámulva, viccsen Réka.

-Na jó, feladom! Kész csőd vagyok!-sértődött meg megint, Junyeon, persze csak viccesen, ez a forever alone stylusban.

-E..az hogy lehet, hogy a te házad, akkora, mint a miénk, de te egyedül vagy?-kérdezte Réka, Junyeontól.

-Egyszerűen úgy volt, hogy te is, egyedül leszel.

-És a tiéd az emelet?-kérdezte Réka.

-Igen, miért?

-Háát..nem cserélünk?

-Ohh …rendben, a kedvedért. Most egyedül fogok lakni, lent TT.TT

-Nem, mi lenne, ha össze-vissza laknánk, a házban. Mármint, mindenki, kiválasztana magának egy szobát, ami kell neki.

Felfutottak a lépcsőn és Réka meg Junyeon egyszerre, ráböktek két szobára:

-Az az enyém!!-mondták boldogan.

-Rékaaa!! Szoba szomszédok leszünk és egy közös erkélyünk is lesz. Ez csúcs!

Amíg Réka és Junyeon ugrándozva áradoztak, hogy „szomszédok” lettek, a lányok bészélgettek:

-Bakker, ezek elfoglalták, a két legjobb szobát…Ez nem ér!!-mondta Fanni.

Judit története~

Ez a tartalom még nem teljesen egészében van meg!!! Később feltöltöm! Nyugi nincsen benne semmi ami a történethez nagyon fontos lenne mint folytatás! Ez egy külön önálló sztori.Arról szól hogy amikor kint vannak a lányok Judit közben megismerkedik valakivel! Ezért mondom hogy nem kapcsolódik a történethez. :) a szerkesztő: Réka >^.^<

13.rész

Fény derül a titokra! 

 

-Réka, Réka.-suttogta valaki.-Ébren vagy?

-Igen. -felelte álmosan, aztán lassan felkelt. Kivánszorgott a konyhába, ahol már ott volt

 valaki. Nem más volt mint Yong Hwa.

-Jaj, egy percre meglepődtem, hogy hogyan kerülsz te ide…de aztán rájöttem, hogy itt aludtatok.

-Igen.-felelte.-Figyi! Nem akarsz eljönni velem sétálni?

-Szeretnék, de ma van az első munkanapom. Tudod, majd talán a hétvégén.

-De, csak most reggelre gondoltam.

-Sajnálom, majd akkor délután. Mondjuk gyere ide vissza 6 körülre.

-Az meg nekem nem jó….de mindegy is majd, akkor hétvégén.

-Hány óra van?

-Hét óra múlt tíz perccel.

-Akkor még van időm. De most megyek készülődni.

-Na, csak azért keltettelek fel, hogy szólj már majd légy szives Jo-nak hogy nekem is kellett

mennem dolgozni és hogy majd jöjjön át hozzám és a malachoz, mert meg kell beszélnünk valamit.

-Oké, majd megmondom neki.

Yong Hwa elment  és így Rékán kívül senki nem volt ébren, tehát nyugodtan el tudott

készülni az első munkanapjára. Nyolcra kell csak mennie, de akkor majd sok papírt kell

aláírnia és igazából, akkor tudja meg mi lesz ebből az egészből. Lassacskán fél nyolc volt

úgyhogy Réka úgy döntött felébreszti a többieket, vagy legalább egy embert, hogy

elmondja, hogy hova megy és hogy átadja Hero üzenetét.

-Ébredjetek.-de senki nem kelt fel csak Fanni, úgyhogy neki mondta el az üzenetet és csak

remélni tudta, hogy nem felejti el.

Réka beszált a taxiba, ami már másodperceknek tűnő idő alatt elvitte az entertainmenthez. Belépett

ahol megint Myung Suk üdvözölte és elmondta neki a teendőket, valamint jó sok papírt, iratot

kitöltetett, aláíratott vele. Azt is mondta neki, hogy menjen a második emeletre, ahol megtalálja a

99.szobát és ott részletesebb információt kap. Miközben Réka dobogó szívvel ment fel, mindenki

megnézte valószínűleg elég sokan közűlük szinészek és énekesek voltak. 

Felért  a második szintre végre. A folyosón nem volt senki és elég hosszú volt, amikor elért végre a

99.ajtóhoz, alig mert bemenni, csak fogta a kilincset és ledermedten állt másodpercekig, aztán nagy

bátorságot vett magán és belépett. A szobába, ami egy nagy színházszerű felépítésű, tárgyaló

terem lehetett. Csak Yunyu volt ott és az igazgató, valamint annak aszisztensei.

-Jó reggelt kívánok kisasszony! Már vártam.-mondta az igazgató.

-Jó reggelt.

-Kérem üljön le.

Réka leült a legközelebb  eső helyre és hallgatta, amit az igazgató mondott.

-Tudják a VEN entertainment áll az összes tetején, azaz mi vagyunk az összefogók. Minden

entertainment legfőbb összefogója, itt Seoulban. Eddig saját 

színészeink, modelleink, énekeseink….stb. nem voltak, mert mi csak a többi entit irányítottuk. Most

döntöttünk, hogy mi is szervezünk egy meghallgatást. A cél egy életteli egyéniség megtalálása

volt, akiből csak úgy árad a szeretet, a játék és a móka.Viszont nem két, hanem csak egy embert

veszünk fel. Ez egy kivételes eset, azért, mert mind a ketten, olyan jól szerepeltek, hogy

kénytelenek voltunk erre a döntésre. Maguk ketten versenyezni fognak, hogy ki legyen a Ven

entertainment új énekese. Ne gondolják azt egy percig sem, hogy önök már fel vannak véve , mert

ez sajnos még nem igaz. Viszont, amíg itt versenyeznek, ugyan úgy kapják a fizetést.

Gyakorolniuk kell, a végén pedig, mind kettőjüknek bemutatni egy fergeteges előadást, amiben

bármi lehet. Aki a jobb, aki jobban tetszik a különböző helyekről összeválogatott zsűrinek,  az

kapja meg a lehetőséget, a szerződésre. Ne feledjék ez egy próbatétel. Lehet, hogy kemény lesz 

lehet, hogy nap mint nap, nem fognak aludni, lehet, hogy fájni fog, de mindig a végső cél, lebegjen

a szemük előtt, és úgy kibírják majd. Én sok erőt és bátorságot kívánok az elkövetkezendő hetekre

és ne feledjék! Győzzön a jobbik!!!!

Aztán az igazgató és az aszisztensek kimentek a teremből. Csak Réka és Yunyu ült bent.

Egymásra néztek, aztán Réka úgy döntött oda megy hozzá.

-Szia, te is izgulsz vagy csak én?-kérdezte mosolyogva.

-Ugyan, miért is izgulnék? Egyértelmű az, hogy ezt a versenyt én fogom megnyerni!-mondta

gonoszul. Réka meglepődött. Nagyot csalódott Yunyuban, hiszen tegnap még olyan kedves

volt.

-Én vagyok a jobb. Nincs felőle semmi kétségem.-mondta ugyan azzal az elszánt, gonosz

arccal, mint amivel az előbb is beszélt.-És most, ha nem bánod….ugyan, így is,úgy is elmegyek

a személyi tréneremhez. Lehet, hogy neked is az kéne, mert így nagyon könnyen fogok nyerni

és nem akarlak látni sírni.

-De tegnap még olyan kedves voltál.-mondta Réka halkan.-Mi történt? Tettem valamit?

-Ugyan, Tegnap! A látszatot egy jó színésznek, mindig meg kell adni. Tegnap még csak egy

esélytelen kis fruska voltál, ma viszont már az ellenfelem vagy. Azt ajánlom tünj el az

utamból.

-Én…én…nem csak egy kis fruska vagyok!! Meglásd, jobb leszek egyszer, mint te! Most még

nem, de kitartó leszek és küzdeni fogok, hogy a hónap végén engem vegyenek fel és ne

téged. Lehet, hogy nehéz lesz, de mindent bele adok.-mondta Réka elszántan és dühösen.

 

E-közben:

-Hé, malac, megáll!-Kiáltott mérgesen Yong Hwa.

-Ugyan ,Hyungnim! Mit tettem? Esküszöm, most nem én faltam fel a dugi sütieidet!-mondta

magyarázkodva.

-Te ismered Rékát? (Mi te tudod hogy hol vannak a dugisütieim …a francba!)

-….Igen!-mondta meglepődve.

-Te hoztad ide, a meghalgatásra?!

-Igen… miért, baj?

-Te ki akarod készíteni, ezt a lányt? Nem csak lelkileg, testi épségileg is?!

-Ugyan, nélkülem szegény nem talált volna állást. Csak segíteni, akartam neki. Az miért baj?

Egyébként is miért készülne ki? Felvették hallottam.Beeee…

-Te nem olasod az információs tévét az előcsarnokban.(költői kérdés volt) Nem került be.

Versenyeznie kell, egy lánnyal.

-Úgyis Réka fog nyerni, nagyon jól tud énekelni!

-Nem erről van szó! Hiába is, ha jobb Réka.Az elnök lányával kell versenyeznie.

-Yunyu is bekerült? Azonnal le kell mondatnunk Rékát. Sajnálom Hyung!

-Az elnök nagy támogatója az entertainmentnek. semmiképpen nem győzhet Réka! Ráadásul

a maffiával is van néhány kapcsolata, úgyhogy, ha bármikor Réka az ő pici lányának, az

útjába áll, neki akkor annyi lesz.

-Sietnünk kell!

A fiúk csak úgy futottak  a 99-es teremhez, de ott már senkit nem találtak. Tovább kutattak az

épületben és végül eljutottak egy teremhez, ahol résnyire volt nyitva az ajtó. Ez az edző terem volt,

olyan ahol a bandák a koerográfiát szokták betanulni és gyakorolni. Réka volt bent és Ho

Jun Yeon. Úgy látszik ő fogja kitanitani Rékát. Valamint ő lesz a menedzsere. A fiúk leskelődtek a

résnyire nyitott ajtónál.

-Szóval, akkor te vagy az!-mondta Junyeon, aki maga is igazából egy ullzangos ember.

-Igen.-mondta Réka.-hallottál rólam valamit?

-Igen, hogy tehetséges vagy és hogy Magyarországról származol…….*-*………(némi hatásszünet) imádom a magyarokat.

-Szóval erről van szó! Elvállaltál mert…

-Ne is mond ki!! Nem azért! Csak szeretem a kihívásokat! Ha csak azért válaltalak volna el, mert

magyar vagy, akkor valószínűleg hülye lennék, hiszen van legalább naponta 1 magyar híréségre

vágyó ember…de látod én mégsem válaltam el őket.

-Bocsánat nem akartam……

-Tegezz nyugodtan, hiszen alig vagyok 1 évvel idősebb nálad.-ebben a pillanatban levette a

szemüvegét és gyönyörű, nagyon kedves tekintete meglányította Réka szívét.

-Akkor te leszel a menedzserem? Örülök!

-Hidd el én is!-mosolygott egyet.

HO JUNYEON:

Ő egy ullzang!  Nagyon kedves és mosolygós. Mindig boldog.  Ez nagyon jó, hiszen, aki a körében van, rögtön felvidul, ha szomorú. Igazából, Jeremisen hülye is tud lenni néha. 19 éves. Vöröses barna haja van és gyönyörű szemei, amikkel bármire rá tud venni bárkit. Magas és nagyon jól néz ki!! Ő aztán tényleg beleillik az álom pasi leírásába.

-Akkor kezdjük el!

-Rendben.

-Csukja be a szemét, hölgyem, mert most kezdődik a száguldás…hehehe-forgott körbe a szoba vagy inkább Réka, amikor Junyeon megforgatta a székét.

-Nézd meg ezeket jól …te inkább az a szinészkedős vagy táncolós forma vagy?

-Mindkettőt kipróbálnám, ha lehet! Legyen a legjobb, mi lészünk a legjobbak!

-Pontosan ezt a választ vártam! De nem mi, csak te. Én viszont mindig ott leszek mögötted és segítek. Sose feled, én vagyok jelenleg az az ember, akiben legjobban megbízhatsz!

-Köszönöm!-és nagy lendülettel Réka megölelte Junyeont, aztán ezért egy kiscsit el is pirult.

-Hehehe…de most az az első feladatunk, Réka tanítvány, hogy mi megismerjük egymást és barátok legyünk, hisz enélkül, hogy dolgozzunk együtt. Velem tart hülgyem egy randevúra?-kérdezte mint eg úriember és felkinálta karját.

Közben kint az ajtónál, Jeremy és Yong Hwa tátott szájal bámultak. Jeremy Hero fülébe súgott:

-Heééé…hyung! Csak én látom úgy, vagy ez a csávó tényleg rárepült a jövendőbeli barátnőmere??

-Miiii?! Malac, hogy a jövend……heheheh-aztán hirtelen komoly fejre váltott.-Ő az én csajom!-mondta viccesen.

-Persze, most te kapsz egy nagy barackot.-mondta Jeremy elszántan.

-Majd máskor! Fuss malac az életedért, mert jönnek ki!!!- aztán gyorsan elfutottak és elbújtak a folyosón.

-Akkor menjünk!

- Jó, megvársz légyszives lent! Az öltözőből még el kell hoznom a cuccaimat.-tehát Réka elindult egyedül az öltözőhöz. Az öltöző előtti teremnél ált Minhyuk, de vajon mit kereshetett ott.

-Szia.-szólt neki Réka.

-Jaj! Megijesztettél!!-rémült meg minhyuk és el is pirult…

-Hogy hogy itt vagy?

-Bocs, de most mennem kell!-ment el gyorsan szinte futva és talán egy kicsit mérgesen, zavarban

lévő fejjel.

Miután elfutott a cuki fiú,  Réka benézett a terembe, hogy vajon mit nézhetett és kicsit elszomorodva kellet felfedeznie, hogy Yun Yu volt bent.

-Lehet hogy tetszik a kutyus szemünke?-gondolkozott.

Elfutott gyorsan a cuccáért és lement az előtérbe, ahol Junyeon már várta.

-Menjünk!

-Hova megyünk főnök uram?-nevetett Réka.

-Hova. milyen kérdés ez? Mindenhova, akkor most legjobb barátok vagyunk, akik már több éve ismerik egymást. Oké? Én megmutatom a kedvenc helyeimet, és még néhány infót is el kell mondanom a munkáról.

Igazából, "a varázslat" egy ártatlan kivülálló, így tudná megfogalmazni, hogy, hogy tudja egy egyszerű ember, mindenben a legeslegjobbat meglátni. Ilyen Junyeon.

-Gyere unni! Menjünk be ide, mert itt olyan finom a kaja! Hehehe és csak itt lehet kapni a barátos

sütit is, ami olyan, de, olyan finom!!-mondta kisfiúsan.

Bementek és rendeltek barátkozós sütit. Meséltek egymásnak magukról és minden másról is.

-Ez tényleg finom süti!

-Ugye?! Ha megharagszom valakire, az mindig el szokott ide hozni, mert mindenki tudja, hogyha barátkozós sütit vesz nekem, bárniért megbocsátok…és ez a legnagyobb baj, hogy mindenki tudja. Hééééé!! Te meg mit csinálsz?!!!-nézett rékára a monológja után Junyeon.- Te mit írsz a jegyzet fűzetedbe?!

-Így nem felejtem el!- válaszolt Réka.-Akkor, ha megharagszol, tudom mit kell tenni.

-Te kis piszok ……hehehehe…( Még egy emberrel több, aki néha fog nekem sütit venni!!-gondolta magában)

-Tényleg, egyébként, hogy a munkáról is essen pár szó. minden nap a megbeszélt időpontokat tartsd be. Pontosan ennyin múlik, hogy ne téged válasszanak, hiszen Yun Yunak nagy a befolyása. Ja és majdnem elfelejtettem, hogy az jó lesz, ha holnap érteted megy az autó, és akkor mész a  „Clap streetre”, csak mert már, meg van, hogy melyik lesz a házunk.

-Mi az a Clap street?-kérdezte Réka csodálkozva.

-Hát te nem is tudod?! Mondjuk, jaj, de buta vagyok, nekem kellet volna elmondeni. Aisss…de még nem késő! Szóval a clap street vagy más néven a hírességek utcája. Jó hosszú utca minden veled egy korosztályban lévő hírésség ott lakik és mivel te is az entihez tartozol, már meg is van a házad. Holnap költözhetsz.

-ház?!!-mosolyogva kérdezte Réka.

-Hát, igazából egy teljés ház nem, egy házon belül 2 hatalmas lakosztály van…

-De nem, ez szuper hír! De a barátnőim is velem jöhetnek?

-Hát, én elintézhetem, ha megeszünk ott egy fagyit is.-mondta huncutul.-És igazából én is ott lakok. Elintéztem, hogy egy házba kerüljünk! Kekekeke. Szóval, ha akartok majd néha tarthatunk pizsamabulit is!!

-Jaj! Te vagy a 3. ember, aki ezt mondja. Mond csak! Itt a fiúk egyire szeretnek pizsama partizni?

-Hát….nem. Jóval inkább, szeretnek jófej emberek társaságában tölteni  az idejüket.

Amerre csak mentek, minden hol jól érezték magukat és igen Jeremy és Yong Hwa titokban követték őket, mint a kémek. De egyébként jól csinálták, egészen addig, amikor Jeremy szinte Rékáék mellé nem futott és annyira gyorsan, hogy leesett a kapucni a fejéről és a szemüveg….És abban a pillanatban, elhangzott az az átkos 2 szó: ”-ez Lee hong Gi!!”(Na jó, nem két szó, de azért sok.) Abban a percben, a rajongók ellepték szegényt és Jong Hwanak, meg kellet várni, amíg eloszoltak, aztán pedig nevetett egyet és mondta Jeremynek:

-Most miattad elvesztettük őket! Annyi a küldetésnek!! Ezért én, mint felettesed kiruglak!!

12.rész

Ezek meg kicsodák!!???

Ez a nap nem volt valami fényes indítású, mert Réka mikor a lányok felkeltették még aludni akart. Az ég szerelmére reggel 6 körül ért haza. Nagyából az a négy óra alvás, egy negyed napra elegendő energiát tud csak adni, de nincs mit tenni ez már az ő baja. Ugye még délelőtt volt a lányok bekapcsolták a rádiót és valami jó zene hallgatása közben reggelit csináltak. Finom illat terjengett az egész lakásban. A cuccok még mindig a bőröndben álltak és csak tejük és egy kis grízük volt mint kaja, ami ezzel a reggelivel el is volt tüntetve. Napi teendők tehát, amivel szembesülniük kellett: Takarítás, bevásárlás, kipakolás és mosogatás.
-Na jó, sorsot húzunk.-mondta Emese határozottan a veszekedés után, mert senki nem akart mosogatni és takarítani.
-Jó, akkor akiké a két rövidebb szál, azok csinálják meg a takarítást és még a mosogatást.
  Sasszemekkel figyelték egymás tekintetét, nehogy valaki csalni merjen és hirtelen egyszerre elvettek mindannyian egyet.
-Enyém a bevásárlás beeee.-büszkélkedett Fanni.
-Enyém a kipakolás. Ezazzzz.-mondta Judit boldogan és kicsit kárörvendően feléjük fordult, Emeséhez és Rékához és szemöldök rángatás mellet megkérdezte hogy ők mit húztak.(persze ironikusan)
-Csaltatok.-vágta Réka rá gyorsan.-Újrahúzást!!-mondta mire kidobta a pálcikát a kukába, és Emese is hasonló képen tett és helyeselt.
-Ejnye, ejnye lánykák.-mondta Judit és Fanni szinkronban aztán nevettek.
-Így jártunk fogadjuk el-mondta Emese Rékának és mindketten szomorú, de tudjátok olyan hülyéskedve szomorú arccal hozzá láttak a munkához.
-Én még éhes vagyok! Akkor siess Fanni a boltba, mert kevés volt az a kicsike tejbegríz!-mondta Judit.
-Már megyek is.
Megszólalt a csengő. Fanni hirtelen felderült és gyorsan kinyitotta az ajtót. A lányok bent ültek a nappaliba és csodálkoztak a gyors reakcióján Fanninak. Egy perc se telt el, Fanni bevezetett valakit a nappaliba.
-Sziasztok! A nevem Jang Geun Suk. Én vagyok Fanni barátja.(ez így konkrétan, rögtön kimondta...furi)
-Hogy miiii!!???-kérdezték a lányok egyszerre nagy meglepődöttséggel.

-Úgy bizony! Ő itt a barátom.-erre Fanni átkarolta a fiút.
A lányok nagy lendülettel felálltak és elráncigálták Fannit nagyjából két méterre a sráctól és egy kört alkottak, ahol kérdezgetni kezdték.
-Ki ez!!? Jézusom két napja vagyunk itt erre te bepasizol!
-Jól van, na!! De ha egyszer szeretem.-mondta Fanni felháborodottan (egyébként ez a beszélgetés eléggé hangosra sikeredett.)
-Bocsi lányok.-mondta Geun Suk (de angolul beszélt.)-Nem értettem, amiről az előbb beszéltetek, de sejtem hogy mi lehetett. Igazából mi Fannival nem két napja találkoztunk, hanem már jó két éve. A facebookon ismerkedtünk meg és már ott is nagyon jól kijöttünk egymással, amikor pedig megtudtam, hogy Fanni ide jön, akkor rögtön megbeszéltem vele egy találkát. Akkor pedig bevallottam neki, hogy szeretem. Eddig nem mertem, mert nagyon messze voltunk egymástól...-csak mondta és mondta a gyönyörű történeteket, amiket együtt éltek át két éven keresztül egy webkamera segítségével.(nem félreérteni) Teljesen addig, amíg meg nem kordult a hasa és fel nem  kiáltott.
-ÁUU, éhes vagyok. Fanni van valami kaja.?-kérdezte.
-Nincs, de pont nekem kell elmenni a boltba. Gyere velem!
-De még csak most jöttem. Lusta vagyok máris elmenni!!
-Ha nem jössz, nincs kaja!
-Igen is mester megyek!-aztán köszönés nélkül kirohantak a házból.
-Ez meg mi volt?-kérdezte Emese. Erre Réka megrántotta a vállát és folytatta tovább a takarítást.

Fanni és Geun Suk boltba megy:

-Ők voltak azok?
-Igen.-felelte Fanni.
-Élőben csinosabbak.-mondta Geun Suk huncut arckifejezéssel.
-Te kisss…-bújt ki Fanni Geun suk karjai közül sértődve.
-Csak hülyültem! Te vagy a legszebb.-mondta Geun suk gyorsan nevetve, aztán megfogta a kezét Fanninak.
-Akkor a magas az volt Judit.Igaz?
-Igen, emlékszel, amikor nála aludtam, aztán gyorsan telefonon beszéltem veled, erre ő elkezdett álmában gügyögni.
-Igen az nagy volt. Nevettem rajta vagy egy fél napig, aztán elmeséltem a legjobb barátomnak és még ő is nevetett rajta.
-A középső az pedig akkor Emese volt. Megint igazam van nemde?
-De megint…
-Őt meg, amikor egyszer valamelyik órádon bekapcsoltad a webkamerát. A telefonodon és megmutattad, hogy ő ott aludt a padon és akkor pont oda ment a tanár megrugta az asztalát, de ő nem kelt fel csak leesdett a székről. Az is nagy volt!
-A legkissebb az meg Réka volt.-mint egy mindent tudó mondta Geun Suk.
-Kizárólagosan.
-Jézusom mindegyikőjük közül rajta nevettem a legtöbbet. De neki a kamerában még sosem láttam közelről az arcát és nem igazán tudtam, hogy is néz ki, de most hogy láttam valamiért olyan ismerős.
-Igen? Pedig még sose járt Ázsiában. Egyébként még messze van egy bolt?
-Nem! Nézd csak, ott van az utca végén.
-Addig énekelsz nekem valamit?
-Nem bocsi. Jó, hogy szólsz fel kéne vennem a kapucnim és a szemüvegemet is.(inkognitóóóó)
-Jó, akkor majd máskor.
-Igen figyelj! Nem mondhatod el senkinek, hogy mi együtt vagyunk, tudod a firkászok miatt és mert az entertainment miatt, ott van az áll barátnőm, akivel együtt játszom az egyik filmemben.

-Kár, de nem baj. Az a lényeg, hogy igazából engem szeretsz.-mondta Fanni mosolyogva.-Tudod mit, mi lenne, ha csak a barátnőimnek mondanám el.
-Nem is tudom..na jó, de igértesd meg velük, hogy nem mondják el senkinek, hogy ki vagyok.
-Ugyan, ha meg se említeném nekik, hogy ne mondják el, akkor se mondanák senkinek, mert így egy star barátságát ők élveznék, sőt mindig csak szakadozva tudnának hozzád beszélni, de azért majd mondom nekik.
-Tudod mit? Legyünk mi a híres kerítő pár.-mondta Geun suk ajánlkozva.
-Ez az mindig is ez volt az álmom.-mondta örvendezve a lány.
-Akkor, ha valaki tetszik valamelyik barátnődnek és egy híresség, akkor az én segítségemmel, valahogy össze fognak „véletlenül” találkozni.(na jó ne kérj lehetetlen Justin Bieber az!lol...mondjuk ki kérné őt!>.<)
-Tudod miért jó veled lenni? Mert mindig ugyanaz a gondolatunk és az ötleteink.
-Pontosan, kedvesem. (az én kedvesem egy olyan láány...)
Aztán boldogan továbbsétáltak és bevásároltak.

Otthon:

-Mikor jönnek már meg?! Már vagy egy órája elmentek.-mondta Judit türelmetlenül, mert ő már régen végzett a kipakolással és azóta csak unatkozott és panaszkodott, hogy ott még nem tiszta, meg hogy Réka és Emese nem tudnak takarítani. Persze csak azért csinálta, hogy egy kicsit szurkálódjon, hogy neki milyen jó dolga van.
Végre végeztek a kitakarítással, amibe aztán egy kicsit Judit is segített, annyira unatkozott. Fanniék is megjöttek és hozzá kezdett mindenki a főzéshez, kivéve az újdonsült barát, de nem azért mert lusta volt csak azért, mert azt mondták neki, hogy nem kell semmi segítség. Délutánra kész lettek a kajával és a ház is ragyogott. Leültek enni az asztalhoz. Mindenről beszéltek. Kiderült hogy Geun Suk már látta a lányok néhány kínos pillanatát. Ekkor a lányok majd ráugrottak Fannira, aki a nevetéstől szinte már fulladozott.
-Gondolj csak bele Fanni! Mi van, ha valami pedofil lett volna? Már bocs Geun Suk és eljött volna Magyarországra, aztán elvisz minket szervkereskedőknek.-mondta Emese komolyan.
-A lányok csak nevettek.
-Vagy megkeres minket este, mikor alszunk. Elvisz egy szigetre, ahol van egy mini játékvonat, aminek kikötöz a sínjéhez, aztán hagyja átgázolni a mini vonatot rajtunk, miközben megszállottan nevet.-mondta Réka szintén komolyan, Erre hirtelen mindenki kifakadt a röhögéstől, mint eddig még soha a nap során-Most miért ez megtörténhet!-mondta sértődötten, de persze nem gondolta komolyan.
-Nem lányok, ilyet ő soha nem tenne és esküszöm más embernek, mármint ismeretlennek nem mutattam cikis pillanatokat rólatok.
-Ezt, hogy érted…Jaj most aztán megnyugodtunk.-mondta Judit.
 -Az esküvésről jut eszembe, el kell mondanom nektek egy titkot, és előre meg kell ígérnetek, hogy nem mondjátok el senkinek.
-Oké-mondták egyszerre a lányok.
-Igazából Jang Geun Suk egy hírésség, azaz színész énekes. Ne boruljatok ki.
Erre a lányok Geun Sukra néztek együtt tágra nyitott szemekkel, erre Geun Suk felemelte a kezét és integetésközben azt mondta:
-Sziasztok.
-Azta! Én ezt nem gondoltam volna, Fanni pont egy start fog ki magának, mondjuk nem irigylem, mert ferdeszemű start.-mondta Judit, de magyarul. Amire rögtön válaszolt Réka neki:
-Ugyan az mindegy milyen származású, az a lényeg, hogy szeressék egymást, sőt az is mindegy, hogy híresség, hiszen mindegy, hogy ki az, akit szeretsz nem nézed, hogy a templom egere, gazdag vagy hogy híresség, csak az számít, hogy van neked, mert a szerelem feltétel nélküli.(khm...khm...gyorsan visszacsúsztatta a cetlit a zsebébe, amiről mindezt leolvasta)
-Így van.-tért vissza az angolhoz Fanni.
-Ez nekem így egy kicsit fura. Meg sem lepődtök?-kérdezte csodálkozva Geun Suk,
-Nem, te is egy normális ember vagy, nem valami földönkívüli. Tudod Magyarországon mi így fogjuk fel  a híres embereket.-mondta Emese.(hazugság...>.<)
-Ez az!-ölelte meg a lányokat Geun Suk.
-Bár, tudod azért biztos jobban izgatottak lennénk, ha ezelőtt már hallottunk volna rólad, vagy láttunk volna a tévéből.
-Ez már tény.-mondta Fanni nevetve az egészen.-Tényleg Réka, hogy sikerült a meghallgatás?
-Hát jól.-felelte félénken.
Erre Geun Suk Fannihoz hajolt és úgy súgta neki, hogy a többiek ne hallják meg, de nem is hallották volna, mert el voltak foglalva az éppen kipattogott popcornnal.
-Mostmár tudom, miért volt olyan ismerős Réka. Tegnap láttam az egyik ismerősömmel a tengerparton ülni és a barátom éppen átkarolta.
-Na ne!!!! És még ő beszél nekem, arról hogy 2 nap alatt bepasizok. Ki volt az vele?
-Kang Min Hyuk a CNblue dobosa.Tudtam, hogy fura volt, hogy nem istenített, mikor megtudta, hogy hírésség vagyok. Neki ez mindennapos, mert az ő barátja is az!!
-A kis sunyi!! Mindjárt megleckéztetem.
-Ne ez egy jó alkalom a…..
-Kerítő bandának-ordították fel ketten egyszerre. Mire csend lett a lányok pedig teli nyitott szájjal bámulták őket.
Lassan vissza ültek hátal fordultak a lányoknak és halkan elkezdtek ördögi kacajjal nevetni.
Már lassan 6 óra volt, amikor megint csengettek. 
-Na ez vajon ki lehet?
-Újabb barát Fanni?-kérdezte Emese.
-Nem dehogy is!
-Persze, persze.-kételkedett Réka és ment ajtót nyitni.
Kitárult az ajtó és két fénylő 180 fokos frissen vasalt mosolyú ember lépett be rajta.
-Szóval itt laksz Réka! Ők a barátnőid?!
Hát ki más lett volna, mint Yong Hwa és Seung Jo. A lányok mindeközben csípőre tett kézzel néztek Rékára és Geun Suk is megérkezett a folyosóra.
A fiúk bámultak egymásra, meredt tekintettel, de ezt a lányok nem vették észre, mert ők még a vallatással voltak elfoglalva, de hiába mert Réka nem mondott semmit. (joga volt hallgatni) Bementek a nappaliba, mindenki leült.
-Bocsi, de kik vagytok ti?-kérdezte Fanni.
-Én csak azért jöttem, hogy vissza adjam Réka táskáját.-mondta Seung jo.
-Én, én...én meg azért jöttem, hogy Jo el ne tévedjen. Igen azért!!-vakargatta a fejét Yong Hwa-Tudjátok, mert olyan nagy ez a város és ha eltéved neki annyi.
-Oké, most már ezeket értjük, de kik vagytok és honnan ismeritek egymást Rékával.-vallatták tovább a fiukat.
-Hagyjátok, már őket! Mi ez, egy vallató szoba?-kérdezte Réka nevetve.-Ők  csak a barátaim. Tegnap előtt találkoztunk, én eltévedtem, ők meg kisegítettek, aztán véletlenül, nála (mutatott Jora) hagytam a táskám. Ennyi.
-Tényleg ennyi!-helyeseltek a fiúk.
-Itt maradtok?-kérdezte mosolyogva Emese.
-Persze!! Ugye maradhatunk Réka? -kérdezték ezt, mintha az életük függene rajta.
-Persze.-felelte boldogan Réka.
Eltelt az idő, mindenféléről beszélgettek. Kezdett a társaság elég jól összeismerkedni és összeszokni.
Mindenki beszélgetett valakivel, amikor ki ment Geun Suk a teraszra, ahová jelezve egymásnak, a két fiú is követte. Kimentek és becsukták az ajtót.
-Most mit csináljunk?-kérdezte Jo.
-Miért?-kérdezett vissza Geun Suk.
-Semmi…de a nagy Geun Suk, honnan ismeri Rékát?
-Nem ez félreértés! Én nem Réka hanem F………
-Ne mondjuk el, hogy ismerjük egymást? -kérdezte Yong Hwa
-Ne, akkor minden kiderülne.-felelte Jo.
-Mi derülne ki? Ő nem tudja, hogy kik vagytok valójában?-kérdezte Geun Suk.
-Nem és addig jó.-válaszolt Jo.
-Akkor tegyünk úgy, mintha nem ismernénk egymást, tényleg mert…. Szóval most muszáj elmondanom, de remélem ti megértitek, ezt a helyzetet és nem mondjátok el senkinek. Szóal, mert Réka tudja, hogy én hírésség vagyok, de ma én egyáltalán nem miatta vagyok itt, hanem azért mert nekem Fanni a barátnőm. És ha megtudná, hogy én és ti ismerjük egymást, akkor csak a hülye számára nem lenne világos, hogy ti is olyanok vagytok mint én.
-Most már értem, akkor megedjeztünk.-mondta Yong Hwa.
Visszamentek Jo és Yong Hwa beültek Emese és Réka mellé. Mindenki nagyon jól elvolt, egész este.
-Tudom már ki vagy….-kiáltott fel Jo, Geun Sukra mutatva.
-Tényleg, mikor múltkor néztük a tévét benne volt. Ezek szerint te egy híresség vagy.-mondta Yong Hwa.
-Mi van fiúk, most meg fogjátok rohamozni?-kérdezte Judit mosolyogva.
-Nem, de most már nem érzem annyira nagy egyéniségnek magam, egy híres énekes mellet. Döntsük el egy párbajjal. Karaokeeee…-tört ki Yong Hwa.
Karaoke verseny:
A jobb oldalon a barnaöves, kétszerés zuhanyrózsa éneklés díjas Jung Yong Hwa.-kiáltotta ki Réka, mint a játékon belüli menedzsere Heronak.
 A baloldalon pedig, a feketeöves híres énekes és nobel díjas feltaláló, egyben az első időgép feltalálója és egy idegen életforma elnevezője a Jupiteren: Jang Geun Suk.-igen, ezt Fanni kiáltotta ki. Könnyű volt neki. Előre megírta a szöveget, csak azért volt jobb.
Elkezdődött a verseny. Nagyon vicces volt és a 23. ráadásban végül is fél ponttal nyert Yong Hwa. Igen, ettől kezdve egész este ezt lehetett hallgatni. Ja, meg a kornyikálását.
Végül is már mindenki, nagyon jóba lett mindenkivel, aztán pedig az éjszakai  „buli„ után elaludtak. Jó lehet, parancsra, mert a házi mester már harmadjára rájuk szólt és azt mondta repülnek, ha nem lesznek halkabbak. Szóval egymás hegyén hátán elaludtak.