17.rész

 Én, a te szemszögedből!~

Reggel volt a madarak csicsergése vízhangzott a szobában. Réka és Junyeon még aludtak pedig már tíz óra lehetett. Aztán lassacskán Junyeon kinyitotta a szemét és nagyot mosolygott. Nyújtózkodott egyet az ágyban ülve, aztán elkezdte suttogni:

-Réééékkaaa…kelj fel. Reggel van!!-de Réka csak aludt tovább. Erre Junyeon nevetett egyet és elkezdte csikizni Rékát elég aljasul, ilyenkor hajnalok hajnalán…ez a gyerek!!!

-Nem akarok méééég felkelni….-szuszogta Réka nagy csiklandozás közepedte, ami kínozta. De Junyeon addig folytatta, amedig végre ki nem nyitotta a szemét és ő is fel nem ült az ágyban.

-De gonosz vagy.-mondta Réka még mindig álmosan.

-Jó lvan, naaaa….mondja az, aki egész este szuszogott, háromszor lelökött az agyról…az ÉN ágyamról és aki lehúzta rólam a takarót!!!!-mondta Junyeon elszántan.

-Naaaa. Jól van, akkor átmegyek a szembe szomszédokhoz…főőőőnök!!!!-mondta Réka boldogan.

-Miéééérrrtttttt?-kérdezte Junyeon huncutul.-Talán Jeremyvel akarsz találkozni?

-Mi!? Nem!-mondta Réka hirtelen dühösen és meglepődve.-Honnan veszed ezt!!!???

-Hát csak mert...tetszik neked!-mondta Junyeon még nagyobb mosollyal.

-JÉZUSOM…..te azt hiszed?! Ugye nem mondtad senkinek, sem Jeremynek…mert ez NEM IGAZ!!!!-mondta Réka kétségbeesetten.

-Hááááááttt…-mondta Junyeon kisfiúsan.-A többiek tudták…mindenki tőled hallotta, de Jeremy nem.

-Hála istennek, akkor jó.-mondta hírtelen megnyugodva Réka. Talán túl hamar is, mert Junyeon folytatta.:

-Aztán tegnap este, mikor én tudod elég sokat ittam….-mosolygott félénken.-Véletlenül kicsúszott a számon.

-Hogy mi!?-vágta fejen Réka Junyeont, aki már kiterült az ágyon és védte magát:

-Mondom hogy sokat ittam. Nem tehetek róla! Nem bírom az alkoholt és tegnap elszóltam magam reggel, hogy mi van, de nem az egész igazságot mondtam neki. Aztán Jeremy este elvitt bulizni, persze hogy leitasson és aztán én mint ártatlan naiv kisfiú, az egészet elmondtam neki. Azt hiszem bejött az ötlete. Ördögibb és okosabb, mint amilyennek látszik és ráadásul miután elmondtam, ott hagyott engem  a clubban és ő meg elrohant, mint egy őrült azt kiabálva: "mennem kell tervezni az esküvőt!!", aztán nevetett egy ördögi kacajjal és mindenkit felborított, amikor elrohant.

-Ez nem lehet igaz?!-mondta Réka ledermedt fejjel.

-Ja….még haza sem kísért és még a kajámat is ellopta, amikor elfutott. Gonosz!!!!

-Nem, én nem erre gondoltam!!! Te vagy a hülye!!-mondta Réka mérgesen tovább.

-Ez nem lehet igaz, már megint én …pedig nem is az én hibám.-mondta Junyeon keservesen, mert ledőlt az ágyról, akkorát kólintott a fejére Réka. Közben Réka kirohant a szobából gyorsan a telefonjához futott, hogy megnézze Minhyuk megkapta-e az üzijét és esetleg visszaírt-e..ha érted mire gondolok!! De eszébe jutott, hogy mi történt vele este, hát hogy is mehetett ki a fejéből. Hirtelen kirázta a hideg és igazából nem volt egyedül a házban, de teljesen úgy érezte, magára maradt. Most mit tegyen! Ezt nem tudta eldönteni. Vajon adja fel az egészet, hogy ne essen bántódása, azaz hogy, szerepeljen olyan bénán, hogy biztos ne vegyék fel vagy küzdjön tovább, járjon be az edzésekre és legyen olyan jó, hogy letörölje a vigyort Yunyu és az emberei fejéről. Vajon annyira fél tőle Yunyu, hogy most ráuszítja az embereit? Vajon meddig fog elmenni ezzel? De végül úgy döntött, hogy valakitől segítséget kér.

-Kicsoda Yunyu?-kérdezte Réka Herotól.

-Yunyu? Hát azt hittem, ismered!-monta Hero csodálkozva.

-Nem azért, hanem hogy miért van olyan nagy befolyása…úgy értem nekem ezt Junyeon mondta….

-Ja…-vakargatta a fejét Jong hwa és aztán végre rátért.-Vigyázz vele.

-Miért? Ki ő?

-Ő a szórakoztatóipari elnök lánya…

-Ezek szerint ő ez entertainment fejese?

-Nem…az nem. Az az igazgató Shin seok joon,. de ahogy Junyeon mondta, nagy a befolyása, ugyanis az jóban van az összes bírával. Szerencsére a mi kedves igazgató urunkat, ez hidegen hagyja, mert akkor is majd az ő pontszáma lesz a meghatározó, nem pedig a különböző helyekrő összevállogatott zsűrinek. De akkor is, neki kapcsolata van a maffiával.(uhuhuuh )És ha nagyon úgy érzi, hogy a kislánya útjában vagy, vagy a kislánya nagyon utál, akkor rád küldhetik a maffiát.

-ohh…értem.

-De…szerencsére ez nem történt meg, mert hidd el ha megtörténne, akkor neked el kéne menekülnöd, ezt az egészet feladni, mert nagyon erős kézzel tartanának és én a te Hősödd bármennyire is szeretném, nem tudnálak megmenteni, mert én túl kevés vagyok hozzá mérve.-mondta

szomorúan.-De ha valami lenne azonnal szólj!! Érted, mert akkor én rögtön elutazok veled a magángépemmel úgy, hogy a maffia ne tudja hol vagy, mert bárhol lennél rögtön megtalálna.

Ebben a percben Réka véglegesen döntött a fejében mit tegyen. Megcsinálja csak azért is, keményen dolgozik. Mert őt nem lehet csak úgy eltávolítani, mint egy rossz szemet az entertainmentből. Azt gondolta ebben a percben, hogy ő ennél sokkal erősebb és ha kell, akkor megküzd a gonosz emberekkel is, de nem fogja feladni, mint egy gyenge lelkű ember, aki menekülni akar! Tehát megköszönte Heronak, hogy elmondta és megígérte neki mindazt, amit Hero megígértetett vele. Rögtön hazudott, hiszen a „maffia”, már rég a nyakán volt egy kicsit félt, de ha ezt most elmondta volna Heronak, akkor ő Réka érdekében ugyan, de hátráltatta volna. Ezt Réka nagyra becsülte, hogy így törődött vele, de most mégsem mondhatta el. Itt egy titok, amit senkivel nem tudott megosztani, bármennyire is nyomta a szívét.

-Mit csinálsz?-kérdezte Jong Hwa.

-Semmit...csak írok egy SMS.t a drágaságos dobsodnak.

-Miért, fent van az emeleten. Fetreng az ágyban és legalább ma már 10 házhoz szállítást kért a kedvenc étterméből. Szomorú valamiért. Mindig ezt csinálja ha szomorú, betöm egy csomó kaját az ágyban fetrengés közben….és teledobálja a szobát zsepivel.-nevetett Jong hwa.

-Ja. Azért írok inkább neki. Nehogy azt higgye, én hoztam az újabb szállítmányt az étterméből.-nevetett Réka is.-Itt  maradhatok nálad.

-Miért? Persze, de tudod Jeremy ha megtudja féltékeny lesz. Látod szemben, az az ő szobája.

-Mi ne már hogy te is…-mondta Réka, de aztán nem mondott többet. Hero felment az emeletre, azt mondta hogy próbálnia kell, de azért megengedte, hogy ott maradjon Réka. Réka pedig írt néhány sms-t Minhyuk-nak.(idézet következik csak erős idegzetűeknek)

„Szia! Nem tudom megkaptad-e az előző sms-emet, de tegnap épségben hazaértem. Csak ennyi. Szia”

„Hallllii…én vagyok az, Réka. Nem akarsz ma valahová eljönni velem mint tegnap, olyan jó volt!!!”

„Helló, még mindig én. Csak azt akarom mondani hiába durcázol odafönnt..nem lesz jobb…szóval csináltam egy kis kaját. Itt vagyok lent a nappaliban. Gyere le!!!!!!!”

„Én vagyok…Jeremy megette a kajádat, mert nem jöttél .”

„Seeeegíííts Jeremy nem hagy békén…esküvői magazinokat nézet velem. Már háromszor fejen vágtam, de nem ájult el. Gyááááá”

„Kééépzeld, azért mert nem segítettél Jeremy kiválasztotta a menyasszonyi ruhámat és aztán lehívta Jong Hwat, aki csak nevetett.”

"Mindegy, azért remélem megkaptad az előző üzeneteket, csak mert már 5 susy-s, 6 pizzás és 7 svédasztalos kiszállítás vonult el a nappaliban és mindenki épségben kaja nélkül érkezett vissza, miután felvitte ..gondolom, neked a kaját. Bár elég rémült fejük volt”

„Hhhaaaahóóóó….ma este nem akarsz velem eljönni, csak mert megígérted hogy napfelkeltét nézünk…..kettesben*-*”

Fent ült az ágyba Minhyuk, aki csak sajnálkozó fejjel olvasta az üziket, de nem válaszolt vissza neki.

-Miiiééértt!!!!?-kiabálta-Miért olyan idegesítő ez a lány?! Ez már a századik sms-e volt.-és ezzel visszadőlt az ágyba és durcáskodott tovább.

Hero:

-Elment már Réka?-kérdezte Hero Jo-tól aki az imént jött át hozzájuk.

-Igen, ahogy láttam a Malac éppen még a munka előtt elvitte moziba…vagyis szinte elhurcolta!-nevetett Jo-Azért egy kicsit idegesítő. Bár lassan kezdem megszokni.

-Oké…tudod Rékának négy nap múlva születés napja lesz.-mondta Hero.-Szóval meg kéne lepni valamivel. Szerintem rendezzünk neki, egy meglepi bulit!

-Jó. Ez nagyon jó ötlet!-mondta vigyorogva Seung jo.

-De nem ez a fő meglepetés, hanem az, hogy elő kéne neki adnunk egy dalt!-mondta még boldogabban érzékeltetve, hogy ő a zseni, amiért ezt kitalálta.

-Akkor kezdjük el! -a fiuk belekezdtek a dalba amit szívből írtak. Elősször a zenét, aztán a szöveget találták ki. Nagyon kedvesek voltak, hiszen kinek vannak olyan barátai, akik a meglepetés bulin túl, még egy saját dalt is írnak neki.

-Srááácok, elkisértem Rékát a mozi után a munkába!! Látnotok kellett volna, hogy milyen aranyos volt….még mindig azt hiszi, hogy nem tudom, hogy tetszek neki. Végigszínlelte az egészet azzal, hogy hagyjam békén, mert nem tetszek neki. Azt hiszi nem jövök rá!-hadarta végig Jeremy, amikor beérkezett a próbáló szobába.

-Aha.-mondta Hero.

-Héééé…srácok ti mit csináltok itt. Lesz egy duettetek?-kérdezte Jeremy.

-Valami olyasmi, Rékának négy nap múlva lesz a szülinapja és mi írtunk neki egy dalt.-mondta Hero.

-Mi…és engem kihagytatok?!-kérdezte Jeremy megsértődötten.-Pedig ő az én bar..-de belevágott a szavába Jong Hwa.:

-Nem lesz a barátnőd….miért hiszed annyira, hogy TE tetszel neki. Mi van, ha valaki más!!!!!-pirult el Hero.

-Hát mert, Junyeon mondta, amikor tegnap ivott…azt mondta, hogy a saját fülével hallotta.

-Ugyan, te hiszel egy részegnek!!!?-mondta komolyan és mérgesen.-Ez valószínüleg csak egy pletyka, fogd már fel! Tudom hogy ez neked nehezen megy, de most az egyszer.-JongHwa életében először beszélt így Hong Ki-val sőt ő az első, akivel így beszélt. Rögtön meg is bánta, hiszen ő egy nyugodt, békés és a boldogságot akaró ember csak egyszerűen már őt is idegesítette ez az egész.

-Akkor is…na!-mondta Jeremy szomorúan.-Majd ma megkérdezem. Hívjatok meg mindenkit ma a Cherrybe este! Bulizzunk együtt egyet.-mondta ezt olyan komolyan, mintha kicserélték volna. Aztán kiment a szobából és elindult az entertainmenthez. Amikorra odaért letörölte a fejéről a komolyságot, újra vidámra váltva. Felment az edzőteremhez, ahol mindig edzettek Rékáék és bement. Pont most fejeződött be az edzés és nagyon kimerültnek tűnt Réka a következő edzés 1 óra múlva, azaz az uzsonna szünet után kezdődik. Yunyu is bent volt, de ahelyett, hogy evett volna, elment inkább egy külön terembe és edzett. Egyébként elég kitartóan edzik, ezért megérdemelte volna hogy ő nyerje meg a versenyt. Kint a folyosón követte őt az edző és átmentek egy másik terembe edzeni.

-Tudja én nagyon szeretem és tisztelem magát Yunyu kisasszony, de így csak kimeríti magát. Muszáj néha pihennie!!

-Ugyan, akkor olyan lennék min Réka…béna.

-Nem! Kérem ne mondja ezt. De én tudom, hogy már maga is rájött, hogy sokkal nehezebb önnek felvenni a versenyt egy született tehetséggel szemben,(lolololl) akinek minden elsőre megy. És ezzel nem Réka kisasszonyt akarom fényezni. De érzem, hogy legbelül ezt maga is tudja és azt hiszi, ha minden áldott nap kimerültségig hajt, akkor jobb lesz. De nem….

-Pofa be…..uram-mondta Yunyu dühösen.

-Nem kisasszony….tudja, lehet hogy úgy könnyebb lenne, ha elsőnek a szívét edzené meg. Talán akkor lehetne olyan jó, mint Réka kisasszony. De ez csak edzői tanácsom.-lassan elvonult még egyszer visszanézve Yunyu szemébe. Yunyu lassan összeesett és sírni kezdett, de megcsörrent a telfonja:

-Mi a baj kislányom.-kérdezte az apja.

-Nekem semmi. Csak azt akarom mondani, hogy ne küld rá az ellenségemre az embereidet. Nem tudom hogy már megtetted-e, de legutóbb is ezt csináltad. Csak most hagyd békén…jó! Életemben először had nyerjek a saját erőmből.

-Hát persze kislányom én sosem bántanék senkit, te is tudod és tudom,  hogy anélkül is te nyersz.

-Az nem olyan biztos! De akkor is, ne tedd azt, amit legutóbb!!

-Hogy érted ezt?

-Úgy érem, hogy ma is nagyon jól szerepelt, az edző is, a menedzsere is és mindenki más is nagyon szereti, mert kedves és ráadásul tehetséges is….túlságosan.

-Tehát nem adta fel veled szemben?

-Ugyan mért adta volna….erős a szíve, tudja hogy nem adhatja fel, hiába csúfolom. Hiába mondom neki, hogy nincs esélye, mert lusta.

-Igazán? Na, apunak most fontos dolga van, mennem kell!

E-közbe:
 a teremben pihent Réka és nem is, mert Jeremy nem hagyta megint békén.

-Réka..csináljunk képet!.mondta nevetve.

-Oké, miért ne. Csak ne mond, hogy a feleséged vagyok.-mondta mosolyogva Réka.

-Ó el is felejtettem! Asszony….nem akarsz eljönni velem ma a cherrybe?-kérdezte nevetve, aztán hozzá tette:-csak vicceltem az asszonnyal.

-Háttt….nem is tudom. Az egy szórakozóhely, igaz?

-Igen, de jön Hero, jo…mindenki. Úgy értem Ftisland, Cnblue…

-Ó..igen? Tényleg jön mindenki!!!?-kérdezte Réka kíváncsian, ekkor  persze értjük kire gondolt a mindenkinél!

-Persze. Na akkor jössz?

-Hát, igen.

-Na leírtam neked erre a lapra, hogy hova kell menned, de szerintem öltöz egy kicsit olyan bulisabba, mármint ne gatyába gyere. Ja, és hívtam a lányokat is. Gyere este tízre. Bent leszünk, mert kibéreltem a helyet.

-Oké. Akkor ott leszek.

Már este nyolc óra volt, amikor vége lett az edzéseknek. Persze pont ma nem jött be dolgozni Junyeon, ezért Rékának egyedül kellett elmennie a Cherrybe, ahol igazából azelőtt még soha nem is volt. Szóval nem tudta merre van. Még két óra volt amire mennie kellet és mivel egyedül volt nem tudott mit csinálni…gonosz Junyeon. Ezért lassan elindul, de az az utca nagyjából egy óraára lehetett onnan, szóval ha odaér, akkor is lesz sok ideje egyedül unatkozni. Persze pont ilyenkor nincs itt senki, általában így van ez. Szürkület volt odakint és kezdett egyre jobban besötétedni. Réka jó lassan ballagott szerencsére még az entertainmentben át tudott öltözni, mert pont vitt be egy szép váltóruhát és egy magassarkút. Közben felhívta Junyeont, akinek elmondta, hogy elindul a Cherrybe és már nem messze van, szóval ha tud, akkor jöjjön már ő és a lányok hamarabb. És persze Junyeon, mint jó barát mondta, hogy akkor hamarabbra menne, Réka kedvéért. Réka végre odaért az utcába, amit Jeremy felírt neki. Huh ez legalább 60 háztömbnyire volt az entitől, de odaért fél tízre. De az az utca egy sötét sikátor szerű utca volt. De Réka végül is bement az egyetlen ajtón ami abban az utcában volt és egy házba vezetett.

-Na szuper Jeremy elírta…még a saját nyelvén sem tud helyesen leírni semmit.-gondolta magában Réka, aztán megfordult és indult volna kifele az utcából, de ott állt mögötte három nagy fickó.

-Ugye megállapodtunk.-mondta az egyik halkan Réka fülébe súgva.

-Mit…mit tettem?-kérdezte Réka rémülten és közben valami menekülő utat keresett.

-Szívecském…nem tartjuk be az igéretünket?! A bácsik most nagyon mérgesek rád!-mondta gúnyosan az egyik. Erre Réka el akart futni, de nem tudott mert elkapták a karját. Ketten lefogták a harmadik férfi pedig elkezdte pofozgatni. Jó nagyokat ütött, nem csak a fejére a hasába is és addig folytatta ameddig Réka össze nem esett a földre véres fejjel.

-Nem volt elég?!-kérdezte gonoszul az egyik, amikor Réka megpróbált felállni és belé rugott az ember.

E-közben:

Csörög a telefon. Minhyuk lassan oda vánszorog.

-Szia, Junyeon vagyok.

-Szia.

-Csak azt akarom kérdezni, hogy még otthon vagy, vagy már elindultál?

-Még itthon vagyok. De a többiek már elindultak. Miért?

-Nem néznéd meg, hogy Réka haza futott-e? Csak mert, azt mondta, hogy menjünk előbb, mert fél körül ideér és már egész van.Csal lehet, hogy hazafutott. De a telefonja ki van kapcsolva.

-Oké.-mondta Minhyuk, aztán letette a telefont. Kiment a házból át a szomszédház, azaz Rékáék háza elé. Becsengetett, de nem volt válasz. Mivel itt a Clap streeten nincsenek betörések, ezért nem is kell az ajtókat zárni. Szóval Minhyuk benyitott, mindenhol megnézte, de sehol sem találta Rékát a szobájában sem. Üres volt a ház. Szóval gondolta már biztos elindult és ezért ő is elindult a cherry-be, de hogy az úton nézte hol lehet Réka, mert Junyeon aggódott, ezért gyalog kellett mennie.

-Jaj, nem igaz, hogy nem tudja bekapcsolni a telefonját. Most miatta nekem is gyalog kell mennem.-gondolta magában siránkozóan. Már csak 3 háztömb volt a Cherry-ig és nem találkozott még Rékával. Persze szegényke eszébe sem jutott, hogy felhívja Junyeont, hogy esetlegesen már oda ért-e. Szóval ment lassan Minhyuk és egyre jobban aggódva. Hirtelen hangokat hallot. Egy sikátorszerű zsákuccából jöttek a hangok. Kitört valemi benézett az utcába de ott senki. bement az ajtón ő is és ott voltak az emberek, akik még mindig Rékát verték. Minhyuk nem gondolkozott , aztán mikor már mindenki kiterült a földre,  felvette Rékát az ölébe és futni kezdett. Igazából, ha nagyon akarta volna, akkor nagyon meg tudta volna verni őket, mert ahoz képest, hogy milyen kis cuki, nagyon erős is és tud verekedős is lenni. A gonosz emberek, amint feleszméltek, követték őket még két háztömbnyire, aztán elvesztették őket. Min egy szökőkutas főtérre ért Rékával, ahol leültette a szökőkút peremére, a  fél eszméletét vesztett lányt és megkérdezte:

-Tudsz járni?-de Réka nem válaszolt semmit csak nézett Minhyuk szemébe. Ekkor Min megint felvette és bevitte a kedvenc svédasztalos éttermébe, mert ott már olyan szinten törzsvásárló volt, hogy nem kérdeztek tőle semmit. Bevitte a mosdóba, ahol leültette és megölelte:

-Most már nincs semmi baj.-aztán elővett néhány zsebkendőt, amit bevizezett és elkezdte Réka fejéről letörölni a verés nyomait, aztán elővette a telefonját és tárcsázta a mentőket:

-Ne.-mondta halkan Réka.

-Muszáj nagyon rosszul nézel ki.-aztán tovább tárcsázott, de Réka erőt vett magán és kivette a telefont a kezéből.:

-Kérlek ne!!!!.-mondta már hangosabban több erővel-Jól vagyok!!

-Buta lány...ez neked jól lenni? Akkor hogy nézel ki, amikor rosszul vagy?!-mondta aggódóan.

-Jól leszek. Nézd fel is tudok már állni.-ekkor megpróbált felállni, de összeesett.

-Csak azt akarom tudni….-vett nagy erőt Minhyuk, miközben a falnak támaszkodott.-Hogy kik voltak ezek?

-Senkik…

-De….mond meg, kérlek!! Mit akartak ezek tőled?

-Mondom…nem mondhatom el! Nem akarom, hogy te is bajba kerülj.

-Kérlek!-mondta hangosan és idegesen Min.

-Ők. Ők, azt mondták veszítenem kell Yunyuval szemben és én nemet mondtam…csak ennyi.

-Hogyhogy csak ennyi….várj szólok Jong Hwanak el kel vinni téged gyorsan.

-Ne kérlek…-mondta Réka gyorsan.-Nem akarom, hogy bárki is megtudja!!-sokáig néztek egymás szemébe aggódóan, aztán Minhyuk lehajtotta a fejét és azt mondta:

-Rendben. Legyen úgy, de akkor mostantól sehova nem mehetsz egyedül, és ha még egyszer ez lesz, rögtön szólunk mindenkinek. De most lehet, hogy be kéne menned a kórházba.

-Nem, jó ez így-és akkor már annyi erőt vett magán, hogy fel tudott állni és már sétálni is tudott. Akkor Min azért fogta a karját, nehogy elessen és kimentek lassan a mosdóból, aztán az étteremből és leültek arra a szökőkútra, amire azelőtt is. Elkezdtek beszélgetni:

-Akkor most mi lesz?-kérdezte Minhyuk.

-Hogy érted?

-Akkor ma már nem mész a buliba?

-Nem…vagyis egy kicsit muszáj benéznem, hogy senki ne aggódjon!

-De, akkor meglátják, hogy tiszta lila az arcod és hogy tiszta seb vagy!!

-Ha észreveszik, akkor azt mondom felestem és ezért hazamentem, mert a ruhám is elszakadt, meg megütöttem a fejem is és ezért késtem. Ha meg nem, akkor meg az igazat mondom vagyis, hogy Jeremy elíta az utca nevét  és ha nem találkozok veled meg sem talállom a cherry-t.

-Oké, akkor utána haza kisérlek!!-ajánlotta fel hősiesen Minhyuk.

-Nem kell, majd hazamegyek egyedül…-mondta Réka.

-Mi van, máskor tökre tapadsz minden srácra és rám is, erre most egyedül akarsz hazamenni, ráadásul az előbb egyeztünk meg abban, hogy nem mehetsz mostantól egyedül. Ráadásul ha már felajánlom, hogy miattad kihagyom a bulit, csak azért, hogy ne legyen bántódásod, akkor már azt el kéne fogadnod, nem?!-mondta Minhyuk mérgesen.

-Nem, neked mi a bajod…most kimondom. Először olyan aranyos voltál és egyre furcsább lettél. Kerülsz engem és olyan mintha utálnál.

-Én nem utállak!-mondta

-Akkor csak…mi bajod? Az hogy tudom hogy teszik Yunyu?

-Nem.-mostmár tényleg nagyon mérgesen, ezzel szótlanná téve Rékát.-Az egy dolog, hogy tényleg tetszett…tetszik, de az nem a te dolgod. Csak az a bajom, hogy nem bírom ha egy lány több vasat tart a tűzre. Mindenkire direkt nyomul, nem akarok egy ilyen lány áldozatául esni mint Jo, Jonghwa, Jeremy és a többi. Tudod láttam, ahogy nekik fel sem tünt, de te olyan kihasználva nyomultál rájuk, aztán mikor elcsavartad a fejét szegény Jeremynek, akkor elkezded szegényt lekoptatni. Az lenne a végem mint a többieknek, elcsavarnád a fejem, aztán a szemetesedben végezném, mint egy gyomgy. Az egy dolog, hogy ide jöttél Koreába, mert itt a fiuknak tetszenek az Európai lányok, de ettől nem lettél jobb ember.

-Szerinted én ilyen vagyok?!!-ordított Réka

-Igen, ilyen.

-Akkor tévedsz és azt hiszem én is tévedtem, amikor szerelmes lettem beléd!!-kiáltott rá Réka Minhyukra és ez volt az utolsó szavuk egymáshoz. Min lehajtott fejjel már nem mérgesen, hanem elgondolkodva ballagott Réka mellet. De mivel Réka ingatag volt és ez Minnek is feltűnt megfogta a karját, nehogy felessen. Odaértek a Cherryhez. Bementek, szerencsére sötét volt, de Jeremy odament Rékához és elkezdte rángatni. De erre pusztán, hogy ne legyen Rékának semmi baja elrántotta Jeremy kezét Minhyuk.

-Hagyd békén!!

-Miért, te hagyd békén!-fogta meg Min kezét Jeremy komolyan.

-Nem, hagyjátok mind a ketten.-mondta Réka szerencsére úgy hogy csak Jeremy és Min hallotta.

-Bocsánat Jeremy, de…de nem tetszel.-mondta idáig kétségbeesetten, aztán komolyra és sírósra váltott.:

-Hagyj békén. Igen Junyeon azt hitte, te tetszel nekem, de én akkor nem rólad beszéltem!!! Hanem, hanem erről a szemét disznóról melletted. Nekem ez a szemét tetszik.-kezdett el sírni Réka, Jeremy pedig szomorú lett és elfutott, de ott maradt a cherryben. Réka elfutott ki a cherryből, közben Junyeon megállította Minhyukot, amikor utána futott Rékaának és azt mondta neki:

-Én nem tudom mi történt, de sejtem és kérlek  menj utána és vigyázz rá, ameddig haza nem ér, kérlek!!:)

-Rendben.-mondta Min gyorsan, aztán Réka után futott, aki kint két méterre az ajtótól pont elesett.
Felsegítette a földről és halgatta, amint Réka szidja sírás közben és ütögette Minhyukot:

-Te szemét, hogy nem vetted észre, lehet hogy tapadtam, de csak azért mert tetszettél. Talán túlságosan, mert te voltál az első szerelmem, te gonosz.-ütögette Mint, aki felvette az ölébe és egy szó nélkül sajnálkozó fejjel hazavitte a megviselt lányt. Felvitte a szobájába, de Réka addigra már aludt. Letette az ágyra és betakarta.:

-Tetszem neked, hülye vagyok hogy nem vettem észre. Lehet hogy idővel, képes leszek szeretni téged!-mondta halkan, mintha a lányhoz beszélne, de ő aludt, de ebben a percbe a lány mosolygott egyet álmában, aztán aludt tovább nyugodtan. Természetesen nem hallotta, amit mondott. Minhyuk kiment  szobából és  lement a nappaliba, ahol gondolkodott a fejében kavargó dolgokról. Yunyu, azt mondta egy kis féreg, Réka viszont, hogy "szeretem ezt a disznót"…hát szegény, minden lány mond rá valami rosszat, de ha megvizsgáljuk a Rékáé, nem is annyira kegyetlen sőt egy szerelmi vallomás.

Lent ült a nappaliban, amíg ki nem nyitotta Junyeon az ajtót. Aggódóan nézett Minhyukra és megkérdezte:

-Mi volt ez az egész és Réka miért nem tudott szinte megállni a lábán.-Minhyuk elgondolkodott, mit mondjon Junyeonnak, de végülis Réka akaratát mondta.

-Elesett. Elég csúnyán megütötte magát, kiszakadt a ruhája, ezért hazajött átöltözni. Mire ideértem, hogy hol van, mert mondtad, hogy nézzem meg itthon, addigra átöltözött. Én mondtam neki, hogy inkább maradjon itthon, de ő azt mondta, hogy muszáj beszélnie Jeremyvel és ezért elmentünk. Megmondta Jeremynek hogy nem tetszik neki, de Jeremy megsértődött, elment, aztán Réka észrevette, hogy megbántotta és elkezdett sírva kiszaladni a cherryből, ekkor utána mentem.(itt találkoztam veled) Aztán hazahoztam. Ennyi!!

-Okééé..-mondta Junyeon, akkor én felmegyek hozzá, de ekkor bevetett egy cselt is.

-Hogyhogy hozzá!!-kérdezte Min féltékenyen.

-Mikor megsérül mindig együtt alszunk, mert úgy megnyugszik.-mondta Junyeon, miközben leolvasta az igazságot Minhyuk arcáról. Most már tudta, hogy mi a helyzet úgy értem tudta hogy van valami Minhyuk és Réka közt, persze azt ebből nem tudta leolvasni, hogy megverték Rékát. Minhyuk és odakint még féltékenyen elgondolkodott erről az "együtt alvós" dologról. Junyeon pedig felment a szobába és megnézte Réka valóban jól van-e aztán elment aludni, nem akarta Rékát felkelteni, ezért a saját szobájába aludt, bár eredetileg sem akart Rékával csak kiváncsi volt Min reakciójára. Ördögi mi!?
kiment